Iparági forrásaink szerint akár 800 milliárd forintba is kerülhet az a piaci hírek szerint kormányzati körökben felmerült ötlet, amely szerint az áramszolgáltatók légkábeleit föld alá vezettetnék. A hírek szerint a téma már ma is szóba kerülhet a parlamentben (erről számolt be tegnap az Energiafocus.hu portál is), úgy tudjuk azonban, hogy konkrét jogszabálytervezet egyelőre nem készült. A döntés miatt a fogyasztókra (a bekötések miatt) 150 milliárd forint terher hárulhat. Elemzések szerint több nyugat-európai országhoz képest 5-6-szor alacsonyabb a föld- és szabad kábelezés aránya Magyarországon. A téma komoly vitákat gerjeszthet szakmai és politikai berkekben is, hiszen egyrészt a fogyasztói terhek befagyasztását a kezdetek óta hirdető kormány tervei ellen hathat, ráadásul az energetikai szektor adóterheit éppen a napokban emelte meg a kormány, az előzetes kalkulációk szerint százmilliárd forintos mértékben, ami önmagában a beruházási aktivitás csökkenését vetíti előre.
A hálózati beruházások több mint háromnegyede már ma is jogszabályi kötelezettségből adódó fejlesztésekre megy el, vagyis a rendelkezésre álló fejlesztési pénzek kevesebb mint negyede jut az egyéb tevékenységekre, piaci szereplők szerint a földkábelesítéssel bőven száz százalék fölé emelkedne a jogszabályi rész. Ezzel párhuzamosan az elosztott energia mennyiségének csökkenése (a fix költségek változatlansága miatt) a fajlagos elosztói tarifában 10 százalék feletti emelkedést hozott, ami több mint 5 százalékos fogyasztóiár-emelést indokolt volna − a hatósági árszabályozás miatt ez a tétel is az energiacégek eredményét csökkenti. Egy másik állítólagos \"ötlet\" a jelenleg 7,8 százalékon megállapított elismert tőkeköltség csökkentéséről szól (ez azonban az eredményesség csökkenésével éppen a 31 százalékra növelt Robin Hood-adó alapját mérsékelné), illetve előírnák az egyetemes szolgáltatóknak, hogy minden, legalább 20 ezres lakosú településen műszaki készenlétet üzemeltessenek. Utóbbi lépés a lapunk által megkérdezett cégek szerint a jelenleg működő szinergiák feladását jelentené, amelyek a tapasztalatok szerint legalább 25 százalékos hatékonyságjavulást hoztak a szolgáltatók ügyfélszolgálati tevékenységében.
