Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem látszik az alapítványi és magániskolák jövője, ráadásul olyan kötelezettségeket is rájuk rónak a jövő évben, amelyeknek célja nem világos számukra − mondta a Napi Gazdaságnak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke a Van másik iskola − Iskolaválasztó kiállítás elnevezésű rendezvényen, ahol 54 intézmény képviseltette magát. Az óvodától a főiskoláig jelenleg 950 ilyen tanintézményben összesen mintegy 230 ezer diák tanul, 16 ezer tanár oktat. Az intézmények száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt. Ez a trend azonban megszakadhat, hiszen − ahogy Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke is fogalmazott − \"nem jó ködben autót vezetni, vagyis nem szerencsés, hogy november végén még nem lehet tudni, milyen módon finanszírozza a költségvetés ezeket az intézményeket\". Pokorni szerint az új köznevelési törvény előnye, hogy rögzíti, az oktatás közszolgálat, így az államnak van olyan kötelezettsége, hogy ne lehessen \"bóvlit adni\" az oktatásban sem. Az viszont, hogy mit finanszíroznak közpénzből és mit nem, más természetű probléma.
Bár a törvény rögzíti, hogy a költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához is biztosít hozzájárulást, egyelőre mindez csak ígéret − mondta Horn. Így 2013. januártól augusztusig várhatóan a jelenlegi finanszírozás marad érvényben, és 2013. szeptembertől indul az alapítványi intézmények esetében az új finanszírozás: amelyik bekerül a megyei fejlesztési tervbe, teljes − az államival azonos − finanszírozást kap, amelyiknek ez nem sikerül, ott a pedagógusok és közvetlen segítőik bérét, járulékait finanszírozza az állam. Az állami normatíván túl tehát az egyházi iskoláknak automatikusan járó kiegészítő támogatást csak azok az intézmények kapják, amelyek megkötik a köznevelési szerződést. Az is kockázatot rejt magában, hogy megyei szinten köznevelési fejlesztési terveket kell készíteni, hiszen ennek függvényében kapják a pedagógusok béreiket, e dokumentumok azonban még nem készültek el.
A harmadik bizonytalansági tényező az, hogy az intézményeknek december 31-ig az állami nyilvántartásba vétel miatt be kell nyújtani alapítói okiratukat, majd ezt egy megújított formában ismét eljuttatni az illetékes szervekhez 2013 májusáig. A miértre Horn nem tudja a választ, az viszont könnyen előfordulhat, hogy működőképes és sikeres iskolák kénytelenek lesznek bezárni. Az AME-elnök nem tartja kizártnak, hogy az állam így próbálja a közoktatás kapacitástöbbletét \"levezetni\". Véleménye szerint indokolatlan volna alapítványi és magániskolákat bezárni, hiszen a szektor évek óta sikeresen működik, évről évre nő a felvételizők és felvettek száma. Ez nem csupán a tandíjaknak köszönhető, az AME ugyanis − a tévhitekkel ellentétben − nem csak drága elitképzőkből áll, többségük a köznevelési szerződés értelmében úgynevezett kiemelt bánásmódot igénylő (tehetséges vagy sajátos nevelési igényű, azaz SNI) gyerekeket oktat. Az AME-ban több mint 100 olyan intézmény van ezek közül, amely az elmúlt öt évben − ötéves szerződéseket lehetett az állammal kötni − kiegészítő támogatásban is részesült, 1,4 milliárd forintot kaptak évente pályázat nélkül. Idén azonban már pályázati úton csak 27 intézmény kaphatja meg a szeptembertől decemberig tartó időszakban a nagyjából 470 millió forintot ugyanezen a jogcímen. A negyedik elbizonytalanító tényező a szakképző intézeteket érinti, azoknak szakképzési szerződést kell majd kötniük az állammal, ennek módjáról és menetéről azonban szintén nem lehet tudni semmit − tette hozzá Horn.
