Az MNB monetáris tanácsa (MT) továbbra is úgy látja, hogy az infláció idén és jövőre is jelentősen meghaladja a jegybank középtávú célját, amely csak 2014-ben látszik elérhetőnek − mondta Simor András, az MNB elnöke a döntést követően. Az októberi vártnál kedvezőbb inflációs adatot a maginfláción kívüli folyamatok − így az üzemanyag árának mérséklése − idézte elő, az alapfolyamatokban inkább további romlás következett be.
Magyarország recesszióban van, ráadásul a kibocsátás tartósan elmarad a potenciális és a válság előtti szintjétől. Az MNB megítélése szerint középtávon a termelési szektort sújtó különadók fokozhatják a költségoldali inflációs nyomást, a bankrendszer tőkevonzó képességének romlása pedig tovább csökkenti a hitelezést, ami végső soron szűkíti a kibocsátási rést, ezáltal a középtávú inflációs kilátásokat is az emelkedés felé nyomja. Részletes előrejelzést e hatásokról az MNB december végi inflációs jelentésében ad − mondta a jegybankelnök.
Az MT szerint kockázatot jelent, hogy a kedvező külső hangulathoz nem társul fundamentális javulás, márpedig később ennek az ellentmondásnak a feloldására kell felkészülni, vagyis vagy javulnak a világgazdaság fundamentumai, vagy pedig piaci \"kijózanodásra\" lehet számítani. Magyarország megítélésére kedvezőtlen hatása lehet az adósbesorolás lerontásának, illetve az EU−IMF-megállapodás \"kiárazódásának\". Ahhoz, hogy a hazai hozamkörnyezet stabil, az államadósság fenntartható maradjon, a testület szerint szükség lenne a hitelmegállapodásra. Nem közelebb, hanem távolabb kerültünk a megállapodástól tavalyhoz képest, aminek lehetnek még negatív következményei − fogalmazott Simor.
Napi grafikonok
A piacot nem lepte meg a kamatvágás. Az inflációs cél teljesülésével kapcsolatos kockázatok most kisebb súllyal szerepelnek a tagok döntésében, mint az elsősorban konjunkturális megfontolások − véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A szakértő szerint az MT feltehetően addig kész vágni a kamatot, amíg a forint árfolyama kellően stabil és amíg a hozamgörbe rövid vége hajlandó követni az alapkamat egyre csökkenő szintjét. A forint árfolyamát a többletet mutató folyó fizetési mérlegen felül elsősorban a feltörekvő kötvénypiacokra beáramló tőke tartja stabilan, még úgy is, hogy az ország hitelbesorolása folyamatosan romlik. A szakértő szerint decemberben és 2013 év első hónapjaiban is folytatódhat az enyhítési sorozat.
Komoly kockázat, hogy amennyiben a globális tőkepiacokon a befektetői hangulat hirtelen megváltozik, elég hamar képes-e a tanács reagálni a változó környezetre. Ráadásul mivel a jegybank − pontosabban az MT négy külsős tagja − nem kommunikál arról, hogy az inflációs célkitűzéses rendszert mire cserélte le, Duronelly szerint nehéz megmondani, hogy a vágásnak hol és mikor lesz vége.
Az S&P múlt heti leminősítése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás, azonban a piaci reakciók igen mérsékeltek és csupán átmenetiek voltak, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25 bázispontos, kilenc hónapon belül pedig összesen 100 bázispontos vágást áraznak − állapította meg elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza. Prognózisa szerint 2013 végén öt százalék lehet az alapkamat, ám komoly kockázatot jelent − a nemzetközi hangulat esetleges romlása mellett − az MNB vezetésének változása.
