Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Várhatóan nem indul el januárban a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), a bizonytalan szabályozási környezet pedig több szegmensben is beruházások elmaradásához vezet − derült ki a Napi Gazdaság Iberostar Grand Hotelben tartott, Metárra várva című üzleti reggelijén. A hagyományos közgazdasági gondolkodásban a versenyképesség, a költségoldal szempontjából ítélik meg a megújulókat, a földgáz-helyettesítési \"őrület\" azonban a magyar energiapolitika egyik alapvetése − fogalmazott Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hegedűs szerint figyelembe kell venni, hogy a hagyományos szénhidrogén-erőforrások korábban vélt végessége és költségessége az utóbbi egy-másfél évben jelentősen megváltozott, a nem hagyományos kőolaj és földgáz belépése drámai változásokat hoz.
A hosszú távú irányokról szóló társadalmi konszenzus hiányát emelte ki Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke. A legnagyobb probléma a szakma szerint a metár lebegtetése, a támogatási koncepció ugyanis elkészült (Bencsik János egykori energetikai államtitkár idején), számokat azonban eddig nem rendelt hozzá a kabinet, így január 1-jétől biztosan nem indul el a rendszer. A lecsupaszított − kapcsolt erőművektől megtisztított − kát-rendszer működik, a mérlegkörben a mostani árral \"elvannak\" a cégek, Hoffmann szerint a szeles szakma nem is magasabb árat kíván elérni, sokkal inkább azt, hogy a kormány garantálja, hogy a megtérülés alatt megtartja a beruházáskori jogi és támogatási feltételeket.
Napi Gazdaság, Dömötör Csaba
Magyarországon jelenleg az sem építhet ipari méretben szélerőműparkot, aki rendelkezik a szükséges forrásokkal, miközben a legutóbbi tenderen olyan pályázó is akadt, aki támogatás nélkül is megvalósította volna a beruházást − hangsúlyozta Szuchy Róbert egyetemi adjunktus, a Bocsák és Szuchy Ügyvédi Társulás irodavezető ügyvédje. Egy 2008−2009-es elemzés szerint az EU-s célokat is figyelembe véve mára 300-350 megawatt szélerőműkapacitás-többletnek kellett volna megépülnie a 2006-os 330 megawatthoz képest. Szuchy úgy látja, a legnagyobb problémát a szabályozási környezet bizonytalansága okozza, nemrégiben például egy komoly biomasszaprojekt úszott el, mivel a biomasszából termelt távhő árát is a fejlesztési tárca határozza meg. A kiszámíthatatlan szabályozási környezetből pedig inkább Romániába vagy Szlovákiába viszik a projekteket. Egy szélenergia-tender kiírását egy miniszteri rendeletnek kell megelőznie, amit hat hónappal előre közzé kell tenni az EU hivatalos lapjában, ezért a következő fél évben biztosan nem kell számítani ilyen kiírásra.
A metárnak a jelenlegi számítások szerint 2020-ban 200 milliárd forintot kell majd \"prezentálnia\" támogatásként, ami a teljes energiafogyasztás egységköltségében azt jelentené, hogy a mostani, kilowattóránként 15 forintos nagykereskedelmi áramár 3-4 forinttal is magasabb lenne, ami mind a lakossági, mind a versenypiaci fogyasztók versenyképessége szempontjából veszélyes lehet − tette hozzá Hegedűs, aki szerint ráadásul egyszerűen nincs 200 milliárd forint erre a célra, a beruházásokat pedig már most el kellett volna kezdeni a célok teljesítése érdekében. Hegedűs úgy látja, ha lesz is valami a metárból, az messze nem olyan lesz, amilyenre a vállalkozók várnak, ezért kétséges, hogy beindíthatja azt a növekedést, ami a 2020-as célok eléréséhez szükséges.
Az nem kérdés, hogy a jelenleginél nagyobb Magyarország megújulópotenciálja, a fejlesztések pedig munkahelyteremtő szerepet is játszhatnának − ehhez azonban kiszámítható, hosszú távú szabályozásra lenne szükség Hoffmann szerint. A szélenergia Németországban például 200 ezer munkahelyet teremtett, de magyar beszállítók is dolgoznak a szektorban, így jelenleg is több ezer munkahely kapcsolódik ehhez az iparághoz Magyarországon.
Csapó György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a megújuló energia területén megvalósuló fejlesztésekben a kisebb, akár családi vállalkozások is részt tudnak venni, egy jó program ezért jelentős munkahelyteremtő potenciált jelentene.
