Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság idején is támogatni kell az innovációt, már csak azért is, mert egy tanulmány szerint ha az EU 2020-ig folyamatosan segíti az új ötletek létrehozását, akkor a válság okozta 2 ezer milliárd eurós GDP-kiesésből 700-800 millió visszahozható lenne − mondta Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a Napi Gazdaság Az ötlettől az üzleti sikerig 2012 elnevezésű konferenciáján. Véleménye szerint ahhoz, hogy a magyar stratégia sikeres legyen, minden iparágnak külön programot kell kapnia, mivel \"mindenkire nem lehet azonos megoldást találni\". A jelenlegi rendszerben is változásokra van szükség, példaként a közbeszerzéseket említette, ahol a túl lassú döntési folyamatok miatt gyakran több hónapig áll egy projekt, \"márpedig az innovációba nem fér bele ekkora csúszás\".
Magyarország a tudományos publikációkban körülbelül a világ négy ezrelékét, fél százalékát tudja felmutatni a legjobb ágazatokban, ugyanakkor a szabadalmi intenzitásban ennek felét, harmadát, néhány esetben pedig csak az ötödét produkálja − állapította meg Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Ez annyit jelent, hogy tudatosságunk és tudományos vívmányaink hasznosítása készség-, rosszabb esetben képességhiányról árulkodik − véli a szakember. Ezen lehet segíteni, de ahhoz az üzleti környezetet és az innovációs módszertant egyaránt élénkíteni kell, így Bendzsel szerint mindenképpen szükség van széles körű oktatásra, a szabadalmaztatás és a publikálás racionális összeegyeztetésére, az intézményi technológiatranszfer infrastruktúra-folyamatainak erősítése érdekében a rendszer fokozottabb támogatására, tudatos ip (szellemi tulajdon − Intellectual Property)-menedzsmentre, az innovatív cégek fejlődését támogató szolgáltató rendszerekre, valamint arra, hogy az iparjogvédelmi kérelmek mellett a szabadalom fenntartása is támogatható legyen.
Hamarosan budapesti székhellyel létrejöhet a Dunai Szabadalmi Intézet (Danube Patent Institute − DPI). A szervezethez a saját anyanyelvén fordulhat bárki a régióban, majd a szabadalmaztatási folyamat végén, szükség szerint angol, német vagy francia nyelven kapja meg a világ nagy részén elfogadott dokumentumot. Bendzsel szerint a rendszer előnye, hogy gyorsabb és olcsóbb szolgáltatást nyújt a jelenlegi lehetőségeknél, ráadásul személyes konzultáció lehetősége is adott lesz.
Az elmúlt időszak talán legnagyobb újítása, hogy számos új pályázat jelent meg az innovációs szektor számára − jelentette ki Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke. Véleménye szerint erre szükség volt, mert számos projekt és jó ötlet pénzhiány miatt nem tudott megvalósulni, az intenzívebb támogatásoknak köszönhetően pedig sikerült elérni, hogy tavaly mintegy 336 milliárd forintot, azaz a GDP 1,2 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre, innovációra. A cél azonban továbbra is az, hogy 2020-ra sikerüljön elérni az 1,8 százalékot. Ennek érdekében még több forrást kell a szektor rendelkezésére bocsátani, így a NIH az uniós források könnyebb elérése érdekében egy brüsszeli iroda megnyitását tervezi. Ennek kialakítása jelenleg is tart, az elnök szerint a négyfős iroda a jövő év elején kezdheti meg munkáját. A NIH tapasztalatai szerint a legnagyobb érdeklődés a gyógyszeripar felől mutatkozik, de a biotechnológia, a környezetvédelem, a nanotechnológia és a vízzel kapcsolatos fejlesztések egyaránt \"forognak\".
A Nemzeti kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 − amelynek a közelmúltban indult a társadalmi vitája − több pillérre épül, melyek közül kiemelkedik a tudásbázisok létrehozása, erősítése − mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Jelenleg mintegy 37 ezer kutató, fejlesztő dolgozik az országban, ám Cséfalvay szerint ahhoz, hogy az ország el tudjon mozdulni a kitörést jelentő nagyobb hozzáadott érték felé, célként tűznék ki, hogy 2020-ra 56 ezerig emelkedjen a létszám.
A kormányzat eredményei között említette, hogy az utóbbi két évben sikerült rendezni a finanszírozás kérdését, számos kiskaput bezártak, a le nem írható innovációs járulékból befolyó összegekből új pályázatokat tudtak kiírni. A tendereknél pedig összehangolták az uniós és hazai forrásokat. A politikus szerint a vállalkozói szektor nem várhat teljes mértékben az állami támogatásokra, hiszen ha versenyképesek akarnak maradni − különösen a válság időszaka alatt −, akkor az innovációra fordított kiadások növelése jelentheti a kitörési útvonalat.
Arról, hogy a következő, 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszakban mennyi uniós forrás áll majd rendelkezésre k+f+i-re, még nincs döntés, de az Cséfalvay szerint szinte biztosra vehető, hogy a korábbinál érdemben több. A Horizon 2020 programban 81 milliárd eurót − vagy annál kissé kevesebbet − fordíthatnak e célra, szigorúan kiválósági alapon − szemben a mostani időszak 53 milliárd eurójával. A politikus fontosnak nevezte, hogy az e forrásból finanszírozott kutatók számára akár évi 8 ezer euró fizetéskiegészítés is adható lesz, amivel keresetük már közelíthet a nyugati bérekhez.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
