Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai emissziókereskedelmi rendszer (EU ETS) januárban induló harmadik kereskedési időszakának megfelelően alakul át a magyar kvótaszabályozás − többek közt ez derül ki a kormány által benyújtott energetikai salátatörvény-tervezetből. A jogszabály bevezeti a kibocsátási engedély fogalmát, amit az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség állít majd ki az energiatermelők, fémtermelők és -feldolgozók, az ásványanyagiparban tevékenykedők, illetve a vegyipari szereplők számára. Az ETS-en kívüli szektoroknál a felesleggel rendelkező tagállamoknak lehetőségük van a többlet értékesítésére. Az indoklás szerint Magyarország a többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A kereskedelem módját, az egységfajtákat uniós rendelet fogja szabályozni, de szükség van az egységekre vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtésére és a vagyonkezelés rendezésére.
A módosító változtatna a bányászati, a távhőszolgáltatásról szóló, a villamosenergia-, a földgáz-, illetve a közbeszerzési törvényen is. A bányászati vonatkozások között szigorítana a koncessziós feltételeken, kimondva többek közt, hogy \"a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak négy évnél hosszabb nem lehet\", emellett 50 százalékra emelné a bányajáradékot. Az indoklás szerint a módosítások legfőbb célja, hogy a hazai szénhidrogénkészletek kutatását, illetve kitermelését fokozza a \"keleti importfüggőség csökkentése, illetve a lakossági földgáz árának jobb szabályozhatósága\" érdekében.
A villamosenergia-törvény módosításai közé bekerült egy rendelkezés, amely szerint megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítésekor a szolgáltatók − a Magyar Energia Hivatal (MEH) által meghatározott mértékben − kötelesek lennének átvállalni bizonyos, főként a hálózati csatlakozással kapcsolatos költségeket, amelyeket aztán a hivatal a rendszerhasználati díjak megállapításakor \"indokolt mértékben\" figyelembe vesz.
Bővülhet a MEH jogköre, a módosítás szerint ugyanis az áram-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árak vizsgálata és kialakulásuk elemzése is a feladatkörébe kerül − ennek érdekében pedig tájékoztatást kérhet a kereskedőktől. A javaslatcsomag gáztörvényt módosító szakaszai megteremtenék a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély intézményét, amelynek révén az Európai Gazdasági Közösségben bejegyzett kereskedők részt vehetnének a szervezett földgázpiacon (a január elsejétől induló gáztőzsdén), ennek hiányában a börze külföldi kereskedők részvétele nélkül lett volna kénytelen megkezdeni a működést (Napi Gazdaság, 2012. november 21.). A kormány egyúttal nehezítené a fizetési késedelembe esett távhőtermelők gázellátásának kikapcsolását, erre ugyanis csak 90 napos nemfizetés, illetve szigorúbb értesítési és egyeztetési kötelezettségek mellett lenne lehetőség. A MEH a földgáz-nagykereskedelmi piacon is ellenőrző funkciót kapna, azaz betekinthetne a kereskedők üzleti dokumentációjába.
