Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemcsak saját forrásokban, hitelben, illetve befektetők bevonásában gondolkodik az MVM Zrt. a paksi atomerőmű bővítése kapcsán, a parlamenti döntést is megalapozó érveléssel szemben egy megrendelt elemzés egy olyan elképzelést vizsgált, amely az áramfogyasztókkal előre finanszíroztatná az atomerőmű bővítését szolgáló beruházás költségeinek legalább egy részét − állítja az Energiaklub.
A szervezet a birtokába került dokumentumok alapján úgy látja, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő. A beruházás folyamatát véleményük szerint homály fedi, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, sőt azokat kizáró módon hozzák meg. A 3000-4000 milliárd forintba kerülő, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvető információkat tartanak vissza. A bővítést elindító első lépés is sok tisztázatlanságot tartalmazott: 2009. március 30-án az országgyűlés határozatban járult hozzá \"a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez\", a döntéssel kapcsolatban azonban számos jogi és tartalmi aggály merült fel a szervezet szerint. Nem egyértelmű például, hogy a mihez is adta hozzájárulását a parlament, nem tisztázott sem az előkészítő tevékenység fogalma, sem az, hogy mi is számít megkezdésnek. Nyitott kérdés, hogy mire terjedhet ki az előzetes, elvi hozzájárulás, az érintett szereplők, a kormány és az MVM viszonya, így nem világos az sem, hogy az egyes konkrét döntéseket melyik fél hozhatja meg.
Az Energiaklub által megismert dokumentumokból az derül ki, hogy a bővítés szükségességét mindmáig nem vizsgálták, illetve a Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő. A projekt az \"előkészítő tevékenység\" ürügyén sokkal inkább az engedélyezés, a tenderkiírás és ezáltal a létesítés megkezdését végezte, amihez a jogszabályi környezet tisztázatlansága nyújtott fedezéket − fogalmaznak.
A beruházást előkészítő Lévai projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárd forintot költöttek el, az összeg közel háromnegyedét a tender és az engedélyezés előkészítésére, illetve a bővítés kommunikációjára fordították, a konkrét − gazdasági, műszaki − vizsgálatokra csak csekély hányad jutott.
Napi Gazdaság, Kiss Dániel
