Várhatóan − volumenben számolva − legalább az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult üzleti áramfogyasztók 30 százaléka szolgáltatót vált idén − mondta a Napi Gazdaság Iberostar Grand Hotelben tartott üzleti reggelijén Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnökségi tagja. A szakember szerint a piacon egyre több új szereplő jelenik meg, ezért egyre inkább a fogyasztói méret legalsó határait is elérik a kereskedők, a másik oldalon pedig mind több cég tud arról, hogy van lehetősége áramkereskedőt váltani. Az üzleti fogyasztók zöme (80-90 százaléka) jellemzően éves szerződéseket köt árambeszerzéseire, ami önmagában azt jelenti, hogy évente kell új kereskedőt keresni vagy éppen meglévő szerződését újratárgyalnia. Szuchy Róbert egyetemi adjunktus, a Bocsák és Szuchy Ügyvédi Társulás irodavezető ügyvédje szerint a fogyasztók már arra is odafigyelnek, hogy az áron kívül milyen szolgáltatásokat kapnak a kereskedőtől − az ilyen megoldások közé tartoznak többek között a hosszabb fizetési határidő, illetve a fizetést segítő banki konstrukciók.
Uzonyi szerint az árampiacon jelenleg éles verseny tapasztalható, ami drasztikus árcsökkenést is jelent, ennek fő hajtóereje, hogy a határok nyitva vannak, vagyis az áramimport nem ütközik nehézségekbe. Az import nem önmagában rossz, kérdés az, hogy a saját lehetőségek olcsóbbak-e a magyar gazdaság számára, ahol a szűkös kőolaj- és földgázkészleten túl nemigen van gazdaságosan felhasználható mennyiség − fogalmazott Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hegedűs szerint a különadók, válságadók vagy éppen vezetékadók arra kényszerítik az áramkereskedőket, hogy egyre nagyobb mértékben merítsenek − az egyelőre olcsóbb − importból. A hatósági árral szabályozott egyetemes szolgáltatásban nem lehet a kormányt megkerülni, ezért a többletköltségeket a piaci szegmensben érvényesítenék a kereskedők. Mindez Hegedűs szerint a hazai termelés visszaszorulásához vezet, ami − változatlan állandó költségek mellett − az egységnyi ráfordítások növekedésével jár, egymást erősítő negatív folyamatok alakulnak ki. Amit a kormány most megnyer, azt bőven elveszíti a beruházások elmaradásával − tette hozzá Hegedűs. A szakértők ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy Magyarországon több olyan − az ellátásbiztonság jegyében megvalósított − beruházás zajlott, amit egyébként gazdasági indokok nem támasztottak alá.
