Beszakadt a kiskereskedelmi forgalom

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Eddig jellemzően csak a civil szervezetek figyelmeztettek, hogy a magyar lakosság anyagi helyzete \"siralmas\", most már a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy egyre szélesebb körben egyre kisebb fogyasztást engedhetnek meg maguknak az adófizetők. A KSH szeptemberi kiskereskedelmi volumenindexe 3,1 százalékos csökkenést mutatott (ebben az évben ez a leggyengébb). Ezzel 1,5 százalékos mínuszba került az év első kilenc hónapja.

A kiskeradat most a papírformát hozza és alátámasztja az elemzői várakozásokat. Az év egészére nézve a kiskereskedelem így várhatóan 2 százalékos csökkenést szenvedhet el, hiszen a korábbi évek tapasztalatai szerint az október és a november jellemzően gyengébb volumenindexet hoz az éves átlagnál. A december javíthat még az egyenlegen, de a mostani rendkívül rossz szeptemberi adat után még az optimisták sem látnak valódi esélyt arra, hogy a decemberi forgalom jó legyen. (Az elemzők 1-2 százalékos visszaesés közé prognosztizálták az adatokat, a kiskereskedelmi szakma 0-1 százalék közötti mínuszra számított. A jelenlegi állás szerint a visszaesés közelebb lehet a 2 százalékhoz és ha a december is gyenge marad, lehet, hogy még az alatt teljesít a kiskereskedelem. A szeptemberi adat után már a szakma is hajlik a 2 százalékos visszaesésre.

Az élelmiszer-volumenindex 3,7 százalékkal gyengült szeptemberben, a nem élelmiszer-forgalom pedig 3,3 százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest − írta a KSH. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, ennél azért jobb adatra számított. Az év eleji gyenge emelkedés elsősorban a 2011-ről áthúzódó jövedelemkiáramlásnak volt köszönhető. Gyengébb inflációs környezetben még hatással volt a fogyasztásra a nyugdíjpénzek szétosztása és az adórendszer átalakításából származó többlet. A forgalom alakulásának irányát azonban továbbra is a szélesebb rétegek jövedelmi helyzete adja. Az adóváltozások és az inflációs környezet nincs jó hatással a lakosság egészére, bár Vámos szerint is van olyan réteg, amelynek nem kellett visszavennie a fogyasztásából. Abszolút értékben továbbra is többet költenek a háztartások, ám a mennyiséget tekintve 4 százalékkal kevesebbet visznek haza. Ennek pedig az infláció az oka.

Az elemzők az év első negyedében úgy értékelték, hogy a fogyasztást szűk réteg \"lendítette felfelé\", illetve támasztotta meg − a szakadék szélén. Ebből az is kiolvasható, hogy a szélesebb rétegek fogyasztása az év második és harmadik harmadában annyira minimálissá vált, hogy azt a tehetősebb rétegek vásárlása sem képes kompenzálni.

A legnagyobb probléma azonban nem ez. A forgalom zuhanásának nem látszik az alja (tavaly is voltak hónapok, amikor úgy tűnt, a piac elérte a gödör alját, pont, mint idén) és az idei teljesítmény bizonytalanná teszi a jövő évet, az első félévig biztosan. Nem lehet tervezni és nincs fogódzkodási pont, amit prezentálni lehetne a nemzetközi tulajdonosoknak. A kiskereskedelem 2006 óta gödörben van. A piaci szereplők − nemzetközi és magyar láncok együtt − veszteséget veszteségre halmoznak. Hat év egy bizonytalan hetedikkel pedig elég ahhoz, hogy egyre többen dobják be a törülközőt.