Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a kutatás-fejlesztésben (k+f) az utóbbi két évben jelentős változások történtek, de a közeljövőben még többre kell felkészülni − mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. Bár még nem zárultak le az egyeztetések a 2014 utáni uniós fejlesztési ciklus forrásairól, a jelenlegi állás szerint az EU Horizon 2020 programjában 81 milliárd eurót − vagy annál kissé kevesebbet − fordíthatnak k+f+i-re − kiválósági alapon, az összes európai ország számára −, szemben a mostani időszak 53 milliárd eurójával. A politikus fontosnak nevezte, hogy az e forrásból finanszírozott kutatók számára akár évi 8 ezer euró fizetéskiegészítés is adható, amivel keresetük már közelíthet a nyugati bérekhez.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban mérsékelten számít csak innovatívnak − fogalmazott Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke. A szervezet az uniós kapcsolatok javítására egy négyfős brüsszeli iroda megnyitását tervezi, a legjobb magyar gyakorlatokat megosztanák az interneten is, öt iparág innovációs helyzetét pedig fehér könyvben összegzi.
A sikeres magyarországi innovációhoz megfelelő támogatási rendszert kell létrehozni, ahol iparáganként végiggondolják a lehetőségeket − tette hozzá Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Véleménye szerint a k+f célú költés növelése önmagában kevés, először az ötletet kell megtalálni, és utána rendelni hozzá pénzt − mondta az elnök. A szakember szerint más változásokra is szükség van a rendszerben, hiszen például a közbeszerzéseknél lassan halad a döntési folyamat, márpedig nem nagyon van olyan innovációs projekt, ahol belefér egy több hónapos csúszás.
