Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
November 15-én kell megjelentetni a Nemzeti Dohányboltok koncessziós pályázatát, ám ha valami oknál fogva ma mégsem válik nyilvánossá a tenderanyag, akkor sem történik semmi. Nincs ugyanis végrehajtási rendelet, amely a dohányboltok kialakítását szabályozó törvény valódi keretét megadná és a határidőket kőbe vésné.
A pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. kezeli, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) teszi közzé. Meglepő, de az ügyben az NFM még nem nagyon nyilatkozott hivatalosan, a dohányboltok létrehozása miatt kialakult politikai és közéleti feszültséget továbbra is Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter igyekszik oldani. Legutóbb egy jobbikos felvetésre azt válaszolta: szerinte 10-12 ezer új munkahelyet teremt a jogszabály. Arra viszont nem adott választ, hogyan kalkulált, hiszen az értékesítési pontok száma a jelenlegi 40 ezer körüli értékről 10 ezer alá csökken. Nyilvánvaló, hogy tucatnyi trafik zár majd be, és az újságárus hálózatok is kisebb létszámmal működnek majd a jövőben, vagyis amennyi új munkahelyet teremt a dohánybolthálózat, annyi el is tűnik.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. eddig titokban tartotta az üzleti engedélyek koncessziós díját, a kiskereskedelembe mindeddig egyetlen tényként kezelhető adat sem szivárgott át. A Napi Gazdaság információi szerint erős volt a polémia kamarai körökben arról, hogy alacsonyan vagy magasan tartsák-e a koncessziós díjakat. A meg nem erősített információk szerint végül a középút látszik befutónak − amire rácáfolhat a megjelenő tenderkiírás −, vagyis a díjak havi 40-50 ezer forint körül szóródnak majd.
A kereskedelmi szakemberek szerint ha ez így lesz, akkor nem a licencdíj kigazdálkodása jelenti majd a fő kérdést a boltosnak, hanem az egyéb költségek, mint például adott esetben a bérleti díj, a munkaerőköltség, a forgóeszköz-finanszírozás (az első néhány hónapban), a berendezés, illetve a rezsi. Ez az, ami első körben \"homlokon csapja\" a vállalkozót, így könnyű kiszámítani, hogy a kormányzati kommunikációval szemben nem rászoruló családok indítanak majd el dohánybolt-vállalkozásokat, hanem olyanok, akik egyrészt hitelképesek, másrészt van néhány millió felesleges forintjuk (üzletenként), amit kockáztathatnak.
