Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az önkormányzati adósságállomány 50 százalékos csökkentésével a települések 90 százaléka kezdhetné adósságmentesen a jövő évet − jelentette ki lapunknak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Összességében azonban a kormány adósságkonszolidációs terve nyomán mindenhol könnyebb lehet a gazdálkodás, azzal együtt is, hogy az önkormányzatoknál még így is marad mintegy 600 milliárdnyi, 10-15 éves futamidejű tartozás. Az ötezer lakosúnál kisebb önkormányzatok közül az idei évre ígért intervenció nélkül 2013 elején 300-400 vált volna fizetésképtelenné. A korábbi csődöket elhárító akciók, a rendkívüli állami támogatások vagy a végső esetben bevethető adósságrendezési eljárás alkalmatlannak bizonyultak a nagyobb települések helyzetbe hozására, ahogy ez korábban be is igazolódott Debrecenben, Hódmezővásárhelyen és Esztergomban is. (A több mint 3100 önkormányzat között nagyjából 300 mondhatja magáénak az összes önkormányzati bevétel 85 százalékát.)
Most a forinthitelek 10−14 százalékos kamattal mozognak, erre rárakódnak az egyéb költségek − mondta el lapunknak Schmidt Jenő. Ha az érintett bankok államkötvényt kapnak az adósság kiváltásaként, akkor nagyot buknak, hiszen ezek piaci kamata 6-7 százalék körüli. Schmidt szerint a kettő közötti kamatkülönbségből származó kiesés lehet az egyeztetés alapja, ez nagyjából 40 milliárd forint. Ha viszont a Népszabadság korábbi értesülése bizonyul igaznak, akkor 122−155 milliárdos vesztesége lehet a pénzintézeteknek. Arról a TÖOSZ-nak sincs pontos számítása, hogy milyen arányban van a nem teljesítő és az átstrukturált önkormányzati adósság − ezt amúgy is a bankoknak kell tudniuk, monitoring rendszerük ugyanis folyamatosan jelzi a kockázatvállalás nagyságát. Schmidt óvatos becslése szerint jelenleg az átvállalt hitelek ötöde − nagyjából 100-120 milliárd forint − jelenti a legnagyobb rizikót.
A kormány azt ígéro, hogy először a településekkel, majd a bankokkal tárgyalnak az önkormányzatok kimentéséről az adósságcsapdából, az érdemi egyeztetéshez azonban szükség van a települések feladatellátása mögött húzódó költségszintek pontosítására, illetve azok összehasonlítására.
