Európa-szerte 10 százalékkal csökkent 2012-ben az ingatlanbefektetési aktivitás, a kelet-közép-európai régióban 50 százalékos a visszaesés a Deloitte becslése szerint − mondta az üzleti ingatlanpiacról rendezett háttérbeszélgetésen Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Zrt. igazgatóhelyettese. A háttérben részben a recessziós félelmek, valamint a szuverén adósságválság és a bankrendszeri problémák hatékony kezelésének hiánya áll, s noha az Európai Központi Bank korlátlan államkötvény-vásárlása enyhülést hozott, az európai cégértékesítési piac is visszaesett az első félévben. Mint kifejtette, a régiós üzleti ingatlanpiacon a cseh és a lengyel piac jól teljesít, a leszakadóban lévő Magyarországon viszont csak alig néhány tranzakciót sikerült tető alá hozni, ebben a bizonytalan üzleti környezet mellett a prémium termékek választékának hiánya is komoly szerepet játszik, egyedül ebben a szegmensben ugyanis lenne érdeklődés. Azonban mint az az idei Expo Realon kiderült, a befektetők alig látnak megfelelő minőségű terméket, mert vagy a bérlői mix, vagy az elhelyezkedés, vagy az üzemeltetés, a funkcionalitás, vagy az egyéb adottságok nem felelnek meg a prémium termékkel szembeni elvárásoknak. Néhány ügylet ugyan eljutott a lezárás előtti szakaszba, de a végső megállapodáshoz kedvezőbb környezetre várnak a felek.
A magyar ingatlanpiac most a ciklus legalján, pánik közeli, depressziós állapotban van − fogalmazott Kohári Gábor, s ez a periódus jóval régebb óta tart, mint a klasszikus, ötéves ingatlanpiaci ciklusban, amelynél a két és fél éves felívelést két és fél éves visszaesés követi. A négy és fél éves lejtmenetre ráerősít a háttérben zajló pénzügyi válság, a finanszírozási hajlandóság visszaesése miatt pedig már a GDP sérül − hangsúlyozta Kohári Gábor. Mint elmondta, ezen időszak alatt az értékesítési árak 25−50 százalékkal csökkentek, gyengült a likviditás, legalább egy évvel megnövekedett az értékesítési idő, csökkent az ingatlan mint likvid biztosíték szerepe, s a \"fejlett\" piactól egyre távolodó magyar piac most leszakadóban van. Úgy vélte ugyanakkor, hogy ez egy ugyanolyan túlreagálás, mint a boom idején a túlhajtott aktivitás volt.
Az illikvid piacon nem célszerű értékesíteni a bankokhoz került ingatlanokat, a problémát a finanszírozóknak ingatlankezeléssel kell menedzselni, annál is inkább, mivel Magyarországon még mindig meredeken nő a nem teljesítő hitelek aránya, ami most az összes hitelen belül az MNB adatai szerint 15 százalék feletti − mondta Kohári Gábor. A növekedés dinamikája Magyarországon a legerősebb, Romániában, Szlovéniában és Bulgáriában is még romlik az arány, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban viszont már megfordult a trend. Egy felmérés azt mutatja, hogy a restrukturált hitelek 26 százaléka ismét a nem teljesítő kategóriába kerül. Az illikviditás, a realizált tranzakciók hiánya az ingatlanértékelők számára is új kihívást hozott, a 2008 előtti adatok ugyanis teljesen használhatatlanok, az értékkorrekciók többek között ezért, valamint a piaci transzparencia hiánya miatt is csak késve és tompítva követték az értékvesztést − fejtegette Kohári Gábor, hozzátéve, hogy az árazás bizonytalansága tovább növekszik. A probléma kezeléséhez szerinte a bedőlt portfóliókat nem egyben, hanem ingatlanonként kell kezelni. A szakember úgy véli, hogy részben a bankokhoz került ingatlanok nagy száma, részben pedig a zárt végű ingatlanalapok eladási kényszere miatt a következő két-három év nem lesz csendes az üzleti ingatlanpiacon.
