Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 35 százaléka részesülhetne úgy, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva 5 százalékát − egyebek között ezt tartalmazza a felsőoktatási törvény módosításának tervezete. A javaslat kitér arra is, hogy a költségvetés alapján az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók juttatásaira 30 milliárd forint jut, a kiemelt felsőoktatási intézményeket pedig 10 milliárd forintos kerettel támogatnák. A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10 százaléka, amennyiben a hallgató − nem a részképzés idejére adományozott − ösztöndíjban részesül.
Jövőre módosulhat a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény is, ennek nyomán a cégek − gyakorlati képzés vállalása esetén − ismét elszámolhatnák a saját munkavállalók képzésére fordított költségeket, bár az elszámolható kötelezettséghányad a korábbi felére csökkenne. A Kara Ákos fideszes képviselő által jegyzett javaslat biztosíthatja, hogy együttesen vegyék figyelembe a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló szakmai gyakorlatot és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzést a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál. A saját munkavállalók képzési költségeit azok a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek számolhatják el, amelyek havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. Az NGM adatai szerint a tavaly 6000 bevallást benyújtó vállalakozás közül 160 végezte tanulószerződés keretében legalább 45 ember gyakorlati képzését, közülük 36-nak a bruttó kötelezettsége haladta meg a 26,7 millió forintot.
