Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakáspiacot 40 százalékban a lakáspolitika, 60 százalékban pedig a jövedelempolitika határozza meg, ami azt jelenti, hogy egykulcsos szja mellett nincs lakáspolitika − kommentálta a lakásépítés legújabb számait lapunk kérdésére Varga Dénes gazdaságkutató, a DEM Információs és Gazdaságkutató iroda vezetője, aki szerint semmi jele annak, hogy a következő három évben bármiféle pozitív változás következne. Az új lakások növekvő alapterülete már nem csak a családi házak térnyerésének a következménye, hanem egyértelmű jele annak, hogy csak a leggazdagabbak építkeznek, miközben a több százezer lepusztult lakásban élőknek esélyük sincs a továbblépésre − véli Varga, aki szerint a kabinetnek be kellene látnia, hogy az egykulcsos szja egyáltalán nem javított a lakásvásárlási és -építési kedven, sőt éppen azokon nem segített, akik egy kis támogatással már felújításba, korszerűsítésbe, vásárlásba foghattak volna. Emellett elhibázott lépés volt feleslegesen korlátozni az új kamattámogatott hitel és a szocpol folyósítását, belekeverve az energiahatékonyság elemeit, miközben maga az erre szánt összeg GDP-arányosan (0,4 százalék) kevés. A kutató szerint évi kétszázmilliárd forint alatt nehéz hatékony lakástámogatási rendszert csinálni.
Varga szerint a lakáskoncepció összeállítását az építőanyag-gyártókra bízták. A legnagyobb bajnak azonban azt tartja, hogy a lakásszektor helyzetét a politika \"rezzenéstelen arccal\" nézi, miközben például az ócsai lakópark megépítésére fordított energia egy értelmes koncepció kidolgozására is elég volna. A bérlakásépítés egyelőre tévút − állítja a közgazdász, aki szerint egy lakás megépítésének költségeiből hat család lakhatását lehet másképpen megoldani, közülük pedig három család kilép a piacra, közvetve generálva keresletet az építőiparnak.
