Budapesten évente mintegy 18 ezer temetkezési szolgáltatást végez el a Budapesti Temetkezési Intézet, ez a szám az elmúlt öt évben némileg csökkent. Az arányok jó ideje a hamvasztás irányába tolódnak, így mára a 20 százalékos koporsós temetés mellett 80 százalékban hamvasztanak − tudatta lapunkkal a Budapesti Városüzemeltetési Központ Holding Zrt. (Az arány a 80-as években pont fordított volt.) Az elmúlt években nőtt az urnakiadások száma a temetőn belüli elhelyezés rovására, a temetkezéseken belül is az olcsóbb kellékek irányába tolódott el az értékesítés, amiben a fizetőképes kereslet csökkenése mellett a kegyeleti kultúra változása is közrejátszik: a személytelenebb sírhelyhez már nem annyira kötődik a megrendelők egy része.
A temetkezés az áfaváltozás miatt is drágult, hiszen 2003-ig a szolgáltatás áfája a kedvezményes 12 százalékos, 2004-től 15 százalékos kulcs alá tartozott, 2009 óta az általános kulcs érvényes rá. A temetők szinte mindegyikének van tartalék területe, de a budapestiek jelentős részében elég a hely bővítés nélkül is. Ahol nincs tartalék terület, ott is megoldható az elhelyezés, mert az újraváltások száma alacsonyabb, mint az elhunytaké. Budapesten új temetőre nincs szükség, a mortalitási előrejelzések szerint a halálozás a fővárosban legalább 2020-ig lassan csökken.
A pénztelenség rányomja a bélyegét a kegyeleti szolgáltatások iránti igényekre, volt olyan nyári hónap, amikor Miskolcon a hamvasztások 30 százalékát is elérte az urnakiadások száma − mondta lapunknak Koncz Tamás, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók országos szakszövetségének elnöke. (A kiadott urnákat később is eltemethetik, erről azonban nincs nyilvántartás.) A városban 70-75 százalék körüli a hamvasztás aránya, mivel a kiadásokat leginkább a temetői költségek megugrása dobta meg az utóbbi hat-tíz évben. Miskolcon egy két férőhelyes sírhely ára 46−60 ezer forint, ezek megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy azok az adott terület 25 éves gondozási költségét is tartalmazzák, az elmúlt évek áremelkedése pedig kevés a kiadások fedezéséhez − hangsúlyozza Koncz Tamás. El kellene oszlatni azt a félreértést, hogy a kegyeleti szolgáltatással hatalmas pénzek kereshetők − tette hozzá Koncz −, az árak ugyanis nem követik az inflációt.
Mintegy 450-500 kegyeleti szolgáltató működik az országban (a temetőüzemeltetőkkel és a krematóriumüzemeltetőkkel együtt), 90 százalékuk tagja az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestületnek (OTEI) − tudtuk meg az OTEI elnökétől. Horváth József lapunk kérdésére elmondta, évi 400-500 temetés lebonyolítása teszi rentábilissá a tevékenységet, ám az évi 120-130 ezres halálozás mellett átlag csak 260 temetés jut a vállalkozásoknak, de vannak olyanok is, amelyek mindössze évi 80-100 temetést tartanak. A krematóriumépítési boom a kapacitásokat is jóval az igények fölé duzzasztotta: az ország 15 hamvasztóüzemében 230-240 ezer hamvasztást végezhetnének el évente, szemben az évi 65-70 ezer megrendeléssel. Országos átlagban nagyjából fele-fele a koporsós és a hamvasztásos temetések aránya az OTEI elnöke szerint.
