Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az elmúlt években az európai normákhoz is igazodó jogszabályi változások eredményeként sokat változtak a temetkezési szakmát érintő törvények és rendeletek, de néhány ponton már nem felelnek meg a mai elvárásoknak, a pénzügyi nehézségek miatt is változó temetkezési szokásoknak.
A korábbi tervek szerint egyéni képviselői indítványként Gelencsér Attila országgyűlési képviselő terjesztette volna be a temetkezési törvény módosítását, az előzetes egyeztetések során azonban kialakult az az elképzelés, hogy a kapcsolódó jogszabály-módosítókkal együtt kormányzati előterjesztésként kerüljön az országgyűlés elé − mondta el lapunknak Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója, a Dél-dunántúli Temetkezési Egyesület elnöke. A szakmai szervezetek − élükön az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestülettel (OTEI) − az elmúlt fél évben jelentős munkát végeztek annak érdekében, hogy korszerű, a kegyeleti igényeknek megfelelő javaslat készüljön a mintegy 100 milliárdos temetkezési piac (termékgyártás, temetkezési szolgáltatás, temetőüzemeltetés, sírkőkészítés, virágkereskedelem, kiegészítő szolgáltatások) átstrukturálásáról. Az elmúlt években a kormányhivatalok létrehozásával elkezdődött a közigazgatási rendszer átalakítása, és a módosítók kidolgozói szerint átláthatóbb viszonyokat teremtenének a hatósági feladatokban a járásrendszer kialakítása után is. A temetkezési szolgáltatók számára különösen fontos ugyanis, hogy bizonyos hatósági feladatok elkerülnek a helyi jegyzőtől a járási vagy a megyei kormányhivatalokhoz.
Napi grafikonok
Az előterjesztés érzelmi okból is legfontosabb része a hamvak elhelyezésével kapcsolatos. A hozzátartozók az urnákat a jövőben is hazavihetik − amit többnyire anyagi okok is indokolnak −, de csak bizonyos szigorítások mellett. A tervezet szerint a hazavitelre akkor kerülhet sor, ha az elhunyt ezt a végrendeletében kérte, vagy a temetésre kötelezett hozzátartozók közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy a döntéssel egyetértenek. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hol helyezik el az urnát, illetve szétszórják-e a hamvakat; a dokumentumot a krematóriumoknak kellene megőrizni, így az urna sorsa nyomon követhető lenne. A módosítási javaslat lehetőséget biztosítana arra is, hogy az elhunytakat a hamvasztóban vagy a haldoklóknak fenntartott hospice intézményben ravatalozzák fel, így a hozzátartozók ott vehetnének tőlük búcsút, a temetkezési vállalkozásokat ugyanakkor kitiltanák a kórházak 200 méteres körzetéből (az eredeti terv 500 méteres körzetet javasolt). Az előterjesztés a \"fekete\" temetéseket és búcsúztatásokat is csökkenthetné, de megszüntetésükkel a temetkezési vállalkozásoknak legalább négy fizikai dolgozót kell alkalmazniuk (koporsós temetéshez legalább ennyi kell). Alternatív javaslatként fogalmazódott meg két fő foglalkoztatása főállásban, kettő pedig szerződéses jogviszonyt létesíthetne − több, főleg budapesti temetkezési vállalkozás számára ez elfogadható.
A temetkezési vállalkozásoknak kötelező lenne tájékoztatni a hozzátartozókat a hamvasztó üzemek díjszabásáról (utóbbiak ugyanannyit kérhetnek minden vállalkozástól). A javaslat célja, hogy megakadályozzák a felesleges halottszállítást a távolabbi hamvasztókba, aminek költségeit ma a vállalkozók beépítik a díjaikba.
| Hamvasztás | 49 000−85 000 |
| Urna | 6 500−70 000 |
| Koporsó | 34 000−600 000 |
| Sírásás | 11 000−44 000 |
| Temetői szállítás | 6 000−11 000 |
| Temetői szolgáltatások | 10 000−50 000 |
| Sírhelymegváltás | 15 000−120 000/25 év |
| Urnahely-megváltás | 12 000−37 000/10 év |
| Urnás temetés | 60 000−330 000 |
| Szórásos temetés | 80 000−180 000 |
| Koporsós temetés | 110 000−700 000 |
| Családi kripta, sírbolt, | |
| sírkápolna | 400 000−10,5 millió |
| Forrás: Magyar Temetkezés |
