Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is lehessen a jövőben támogatni. A szervezet ennek érdekében a rektori konferencia kodifikált javaslatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A felsőoktatási szakképzésről szóló jogszabálytervezet egyeztetése során az MRK a kreditbeszámítás rugalmasabbá tételét is tanácsolta. Mivel a jogszabályt az eredeti szöveggel hirdették ki, tehát a kreditek 75 százalékát kellene beszámítani, ezért az MRK ismét az Emmit kérte, hogy a kreditek elismerése 25−75 százalék között intézményi hatáskörben történjen.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban arról beszélt, hogy csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő évtől felsőoktatási szakképzést akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Azért, mert a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést. Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást. Mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén. Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre. A képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény; miközben az unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, Magyarországon ez az arány még csak 6−8 százalék közötti.
