Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassan már két éve tesz lépéseket a kormány annak érdekében, hogy csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit, de még ma is sok idő és energia megy el az ügyintézésre − ismerte el Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vezetője a szervezet által szervezett Egyszerű Állam Workshopon. A szakember elmondta, azért haladnak lassan, mert a bürokrácia csökkentése egyfajta dzsungelharc, ahol egymással összefüggő, sok időt igénylő feladatok várnak megoldásra.
Senki sem vitatja, hogy óriási problémáról van szó, hiszen amíg hazánkban a GDP 10 százalékát (mintegy 3 ezer milliárd forintot) költik a vállalkozások adminisztrációra, addig az EU-s (és régiós) átlag mindössze 3−5 százalék − emelte ki előadása során Turóczy László, az NGM versenyképességért felelős helyettes államtitkára. Ennél is jobban mutatja azonban a lemaradásunkat az a nemrég készült felmérés, melynek során 140 országban kutatták azt, hogy az állami szabályozás mekkora terhet ró a cégekre: Magyarország a sor végén kullogva, a 138. helyen végzett. Ennek megváltoztatása érdekében összesen 114 intézkedést vinnének végig, ebből 29-et már végrehajtottak, ami akár 100 milliárdos megtakarítást is hozhat Turóczy szerint, a program végére pedig elérnék az 500 milliárdos álomhatárt.
A kormány fő célja, hogy \"ne irritálják a vállalkozásokat\", egyszerűbb és kevesebb adatot − egyre inkább elektronikus formában − kérjenek be tőlük, hogy felülvizsgálják az adók számát és szükség esetén csökkentsék azokat, hogy úgy teremtsenek összhangot az adózás és a számvitel között, hogy közben egyszerűsítik azokat − mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium számviteli és szakképzési főosztályának vezetője. Ennek érdekében többek közt bevezették az egyablakos ügyintézést, csökkentették a társasági adót, megszüntették a NYENYI adatszolgáltatást, elektronizálták a NAV-eljárásokat és megszüntették a környezetvédelmi hozzájárulást, de rövidítették a hatóságokhoz köthető eljárási határidőket, illetve bevezettek két új adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), és a kisvállalati adót (kiva).
A feladatok azonban − ahogy Szatmáry is elmondta − még nem értek véget, így például tervezik, hogy tovább egyszerűsítik az építési eljárásokat, így ha a 30 napos határidőn belül nem válaszol az állami szerv, akkor megadottnak kell majd tekinteni az engedélyt. Egy másik elképzelés szerint idővel elérnék azt, hogy egy állami szerv ne kérjen be olyan igazolást a vállalkozóktól, amely megtalálható bármelyik hatóságnál. Mindezek a lépések azonban mit sem érnek, ha az államigazgatásban dolgozók nem teszik magukévá az adminisztrációcsökkentő lépéseket − értett egyet valamennyi megszólaló. Mint mondták, fontos, hogy a dolgozók is érezzék és megértsék ennek fontosságát, ám ennek a mentalitásnak a kialakításához idő kell.
