A különböző fogyasztási cikkekhez kapcsolható széndioxid-kibocsátás 5,5−15 százaléka szállításkor keletkezik a Világgazdasági Fórum becslései szerint, míg más források a karbonlábnyom felét az ellátási lánchoz kötik − mondta Holics Szilvia, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) kommunikációs vezetője. A Maersk Line elemzése szerint 100 kilogramm áru 100 kilométernyi utaztatása alatt − a szállítás módjától függően − hajóval 80 gramm, vasúti szállítás esetén 200 gramm, légi fuvarozáskor pedig 5600 gramm széndioxid keletkezik. Ennek kapcsán Holics Szilvia elmondta, hogy a termék teljes életciklusát kell figyelembe venni, és csak ennek alapján határozható meg az ökolábnyoma. A szakember szerint az elmúlt években a logisztika fő fókuszterületei a költségcsökkentés, az energia- és üzemanyag-fogyasztás mérséklése, a nagyobb kihasználtság és a nagyobb hatékonyság voltak. Tehát a piac magától is látja, hogy a hosszú távú fennmaradás és a versenyképesség érdekében felelősen kell bánni a természeti erőforrásokkal és a társadalmi környezettel − véli a szakember.
Az elmúlt évek ágazatunkat érintő környezetvédelmi problémái egyre nagyobb igényt támasztottak a hosszú távú fenntarthatósági projektek iránt − mondta Gebhardt Tamás, a Maersk Line Kft. értékesítési vezetője. A Maersken belül a Route2 stratégia foglalja össze a cég 2020-ig kialakított vállalásait. Ma még leginkább a skandináv vállalatok esetében tapasztalható, hogy tenderanyagaikban jelölni kell, hogy a pályázó milyen környezetvédelmi projekteken dolgozik, mit tesz annak érdekében, hogy minimalizálja a környezeti kibocsátását. A magyar cégek főként a költségeik minimalizálására koncentrálnak, a környezetvédelmi szempontok csak ez után következnek − mondta Gebhardt Tamás.
A Route2 olyan stratégiai pontokat tartalmaz, mint a főmotor hulladékhőjének felhasználása, az elektonikusan kontrollálható hajtómű és az alacsony energiafogyasztású hűtőkonténerek alkalmazása, az új generációs, szilikonalapú tapadásgátló festékek használata a hajótesten vagy a ballasztvíz-optimalizáció. A hulladékhő-felhasználással az érintett hajók fogyasztása 10 százalékkal csökkent, így másfél év alatt 7 százalékkal sikerült csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
Csökkenő tengeri díjak mellett a költséglefaragás egyik eszköze, ha lelassítjuk a hajókat (slow streaming), ez pedig alacsonyabb széndioxid-kibocsátással jár − mondta Gebhardt Tamás. Hozzátette: globális adataik szerint 2012-ben a hajózási ágazat felelt az ember által okozott széndioxid-kibocsátás 3-4 százalékáért, amelyből 0,1 százalék származik a Maersk Line-tól. Ez 33,8 millió tonnát jelent, ami 8 százalékkal alacsonyabb az ipari átlagnál. A vállalat 2020-ig negyedével mérsékli széndioxid-kibocsátását − ennek alapeleme az említett hulladékhő-hasznosítás −, 2007-től már 15,5 százalékos csökkenést sikerült elérnie a Route2 egyes elemein keresztül. A szakember elmondta: a hűtőkonténerek karbantartásával és elektronikus szabályozásával éves szinten 325 ezer tonnával csökkent cégük széndioxid-kibocsátása.
Legkisebb előrelépés iparági szinten a ballasztvíz optimalizációjában tapasztalható. A hajót kiegyensúlyozó ballasztvíz nagyon szigorú szabályozás alá esik, mégpedig elsősorban az élővizek élővilágának sértetlenségét biztosítandó. Nem lehet tehát akárhol ballasztvizet leengedni a hajóról, ezért egy kínai import indításánál csak éppen annyi pluszvizet vesznek fel a hajók, amennyivel a jármű biztonságosan irányítható, hiszen azt a vizet még vissza is kell vinni, a plusztömeg azonban hatással van a fogyasztásra.
A Maersk Line 169 kiemelt ügyfele 2011-ben közel 748 500 tonna széndioxid-csökkenést ért el az említett ágazati fejlesztéseknek köszönhetően. Ez a megtakarítás megközelíti 80 ezer brit háztartás éves széndioxid-kibocsátását, illetve 15 millió dollárnyi megspórolt költséget jelent − tette hozzá Gebhardt Tamás.
