Lassan csökken a vendéglátóhelyek száma

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A sok sirám ellenére nem csökkent drasztikusan a magyar vendéglátóhelyek száma, a Nielsen piackutató idei összegzése szerint mindössze 1 százalékkal volt kisebb a HORECA gyűjtőnéven ismert szegmens az előző évhez képest. Számokban kifejezve: 462 vendéglátó üzemegységgel volt kevesebb. A Nielsen hozzátette, lényegében négy éve csökken (lassan) a számuk.

A Nielsen száraz adatsora nem világít rá nagyobb összefüggésekre, csak az derül ki a kutatás publikus részéből, hogy a 10 ezer lakosúnál nagyobb településeken nőtt az étkezőhelyek, szabadidőhelyek és szórakozóhelyek száma. Ezen túlmenően a Nielsen szerint a HORECA-térkép azoknak jó, akik a vendéglátásba szeretnének fektetni és a forgalmukat növelnék, ugyanis vannak olyan helyek az országban, ahol a vendéglátó üzemegységek alulreprezentáltak a lakosság számát tekintve (a keresetekhez mért adat nincs). Az adatsor szerint Budapest és Pest megye a lélekszámhoz képest alulreprezentált vendéglátóhelyben és ugyanez jellemző az ország keleti felére is. Magyarország nyugati felében viszont a HORECA szegmens felülreprezentált.

Nyitott kérdés, hogy a piac miért nem koncentrálódik egyenes arányosságban az elkölthető jövedelmek csökkenésével, illetve továbbra is kérdés, hogy a HORECA-piacon miért nem alakultak ki olyan tulajdoni szerkezetek, mint például a kiskereskedelemben, hiszen a vendéglátóhelyláncok kialakításában legalább olyan gazdasági potenciál rejlik, mint a kiskereskedelemben. Egy-egy szegmensben természetesen megjelentek a láncok − éttermek, kávézók −, ám fejlődésük, növekedésük közel sem olyan intenzív, mint azt a szakemberek három évvel ezelőtt sejtették.