Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miközben az egész ruházati piacot kikezdte a recesszió, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és a középréteg elkölthető jövedelmének csökkenése, a Premier Outlets Center összességében nem panaszkodik. A biatorbágyi kereskedelmi komplexum forgalmán is mutatkozik a válság jele, ám az elmúlt 35 hétben összességében 2,5 százalékos forgalom-, illetve 6,52 százalékos látogatószám-növekedés jellemezte az egységet. Mindez természetesen nem nevezhető organikus növekedésnek, hiszen a 2,5 százalék növekedéssel szembeállítva az 5,6-5,7 százalékos inflációt, vagy akár a forint euróval szembeni gyengülését, reálértéken mindez némi csökkenést jelent − mondta Imre Csaba, a Premier igazgatója.
Sok bolt küszködik, árpolitikát vált az életben maradásért, ám a kereskedelmi központ helyzete köszönő viszonyban sincs a belvárosi plázák mélyrepülésével. A Premier forgalmát erősíti a recessziós hatás (vagy legalábbis erősítenie kellene − fogalmazott Imre Csaba), ami szerint ha csökken a vásárlóerő, a belvárosi kereskedelmi forgalomcsökkenés az outletek felé tereli a forgalmat. Mindez azonban csak egészséges környezetben képzelhető el, ám a belvárosi plázákat és üzleteket ma már az outletekhez hasonló árpolitika jellemzi. A szokásos szezon végi kiárusítások mellett mindenhol leértékelések, akciók övezik a ruházati kiskereskedelmet, azzal a különbséggel, hogy a plázákban és a belvárosban az outlethez képest nagyon magas bérleti díjat kell kigazdálkodni, az árcsökkentés pedig hasznot visz el. (Az öngyilkos árképzés egy idő után oda vezet, hogy a kereskedőnek azt kell mérlegelnie, a rezsiköltséget fizeti ki vagy a bérleti díjat, már ha szeretne is értékesíteni valamit az üzletében.
Az országgal szembeni bizalom annyira gyenge, hogy a beszállítói kölcsönökről le kellett mondania a hazai kis- és középvállalkozásoknak, pedig jellemzően ez a legolcsóbb, kitermelhető és célravezető forrás. Imre Csaba szerint korábban úgy működött az üzlet, hogy a kereskedő halasztott fizetéssel elégítette ki a gyártót vagy forgalmazót, ma viszont szinte senki nem ad árukészletet a magyaroknak hozomra, még a régi partnereknek sem. Csak akkora forgókészletet kapnak, amit helyben ki is tudnak fizetni.)
A Premier 80-81 százalékos telítettséggel − 85 üzlettel − működik, s bár volt idő, amikor ennél jóval magasabb telítettségi rátát is felmutatott, a jelenlegi piaci környezetben ez kifejezetten jónak tekinthető. Arról nem is beszélve, hogy újabb boltok nyílnak hamarosan, bár Imre Csaba szerint nem kizárt, hogy lesz egy-egy bolt, amely kénytelen lehúzni a rolót.
A Premier kifejezetten jó kereskedelmi mixet mutat, bár egy-egy nagyágyú hiányzik a palettáról, így az ausztriai, parndorfi outletnek megmaradt a vonzereje a magyarok körében, annak ellenére is, hogy az ottani márkák jelentős része itt is megtalálható (ha nem is gyártói boltban, hanem multibrand üzletben). A biatorbágyi komplexumban már olyan üzletek is megjelentek, amelyek − a racionális üzletpolitikának köszönhetően − elsősorban outlet értékesítést folytatnak, belvárosi vagy plázahátterük épp a túl magas bérleti díjak miatt már nincs. Az outlet vásárlócsalogató ereje hatalmas, a bérleti díjak kedvezőbbek és a vásárlók összetétele is kiszámíthatóbb forgalmat jelent. (Ilyen üzletpolitikát a nagy márkáknak nem érdemes folytatniuk, hiszen az outletben való megjelenés összetett, egyrészt az el nem adott árukészletekre és a minél több és forgalmasabb belvárosi vagy plázában való megjelenésre, illetve a márka erősítésére épül. Ugyanakkor a nagy márkák outletben való megjelenése erősíti a márkát.) Az öngyilkos kiskereskedelmi verseny ma már nem csak a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan. A komolyabb márkáknak is meg kell küzdeniük a fogyasztóért, így hosszú távon a jelenlegi akciózások nem fenntarthatóak. A kedvezményes hét előtt már elmaradoznak a vásárlók, a kedvezményes héten leáll a forgalom és a rákövetkező héten pedig a kiköltekezés miatt nem megy jól a boltosoknak. Ez a teljes piacot hatványozottan jellemzi, ráadásul az akciózások lényegében haszon nélküliek. Sok esetben csak azért vesznek részt a kereskedők ezekben a programokban, mert attól tartanak, hogy ha kimaradnak, a szomszédos üzlet profitál. Imre Csaba szerint eljön majd egy pont, amikor a ruházati kereskedelem újra egységesen szervezi majd az akciózást és az év 52 hetéből nem 25-30 szól majd az akciókról, hanem csak néhány.
A piaci trend ellensúlyozására a Premier évek óta szervez akciós időszakokat, éjszakai vásárlásokat a szezonok végén, ezenkívül az üzletek maguk is akcióznak. Ezzel egész évben képes a center megőrizni az árelőnyét, amely Imre Csaba szerint a belvárosi nagy kiárusításokkor csökken (arra a néhány napra vagy hétre). A Shopping Maraton idején a Premier árszintje kimagaslóan jó. Egy felmérés szerint a center egész évben \"ráver\" a belvárosi üzletekre. Ráadásul a forint gyengülését a centerben szinte észre sem lehetett venni. A Premier átlagárai 35 hete változatlanok − szögezte le az igazgató.
A Premier kiskereskedelmi erejét jelzi, hogy a 2010-es forgalommegingást követően 2011-ben és várhatón 2012-ben is növekedést könyvelhet el. Imre Csaba szerint ez kimagasló eredmény, hiszen a Premier abba a vásárló szegmensbe hasít bele, amelynek ugyan az adóváltozások miatt nőtt az elkölthető jövedelme, de részt is vettek a végtörlesztésben, így jóval megfontoltabban költenek. A piaci hatások miatt csökkent a vásárlások száma, viszont növekedett a kosárérték. Mindez úgy, hogy közben a komplexum húzó márkaboltjai erősen lementek az áraikkal.
Ottjártunkkor, szeptember elején a szezonra készülve dugig voltak a boltok árukészlettel, semmi jele nem mutatkozott (első ránézésre) a likviditási problémák miatt felmerülő forgókészlethiánynak. A 30−50 százalékos kedvezmények mindennaposak az üzletekben, így egy felső középkategóriás női ruhát 20−30 ezer forint között, öltönyt pedig ugyanennyiért lehet vásárolni. Kiegészítők (övek, nyakkendők) 4-5 ezer forintért kaphatók, a márkás felső kategóriás pólók 2 ezer forint alatt elvihetők. A cipők és a luxusmárkák, illetve rétegmárkák ára változó, itt kategóriát aligha lehet felállítani, ám a jócskán kifutott modellek ára megdöbbentően alacsony a belvárosi árakhoz képest. Ugyanez a helyzet a sportszereknél. Volt olyan sporteszköz, amelyet 80 százalékkal olcsóbban értékesítettek, ami duplán kedvező, hiszen a megfelelő sportszer jóval kevéssé köthető a divathoz, mint egy ing vagy cipő.
Ami a Premier telítettségét illeti, a jelen gazdasági helyzetben nem várható, hogy ugrásszerűen növekedjen a boltszám, ettől függetlenül a center vezetése nem tett le a fejlesztésekről. Idén májustól élesben működik egy új látogatószám-mérő rendszer, amely alkalmas arra is, hogy a vendégek komplexumban eltöltött idejét mérje. Ezen kívül a fejlesztések célpontja a közösségépítés; olyan programokat szeretnének indítani, amelyek vonzzák a családokat, a kisgyermekeseket. Szeretnék továbbá a bevásárlóturizmust fellendíteni. Imre Csaba elmondta, a forint gyengesége érezhetően növeli a szlovák vásárlók aktivitását. Amint a forint a 290−300-as tartományba kerül az euróval szemben, szinte azonnal nő a szlovákok jelenléte, ugyanis így további 10-15 százalékos kedvezményhez jutnak Magyarországon, ez pedig olyan árelőny, amiért már érdemes autózni.
Jelenleg 5 százalék körüli a külföldi vásárlók részaránya, legtöbbjük szlovák, román és német vevő. Bár Imre Csaba szerint a rendszámokból messzemenő következtetést aligha lehet levonni, hiszen a szlovák rendszámú autók jelentős részében valójában Magyarországon élő vásárlók ülnek.
