Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A stabilitási törvény egy pontjának módosítását javasolja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), így továbbra is életképesek maradnának azok az önkormányzatok, amelyek likviditásának már csak hónapjai vannak hátra a felhalmozott százmilliós nagyságrendű tartozásaik miatt. Az adósságok miatt − Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke javaslatára − a bankok nem folyósíthatnak hitelkeretet számukra. Ezzel szemben Schmidt Jenő, a TÖOSZ titkára a Napi Gazdaságnak azt mondta, a rövid lejáratú hitelek esetében a stabilizációs törvény azon pontját kell megváltoztatni, ami azt mondja ki, hogy folyószámlahitel vagy éven belüli rövid hitel csak naptári évben vehető igénybe. Az új finanszírozási rendszerben ez kivitelezhető a pénzáramok miatt, de a fennálló hitelekre nem érvényes. Az elmúlt nyolc évben ezeket a kölcsönöket az önkormányzatok elköltötték. Nem is tudtak mást csinálni, mert az állam nem kapott több hitelt és a problémát \"egy szinttel lejjebb tolta az akkori kormány\" − tette hozzá Schmidt. A megoldás tehát az, ha a kölcsön felvételekor a naptári év eltörlődik a jogszabályból és helyette marad az éven belüli. A folyószámlahitel-állományt pedig minden évben 10 százalékkal kell csökkenteni, így az tíz év alatt \"elkopik\".
Ezen kívül a jövő évi költségvetésbe 30 milliárd forintos keretet javasol a TÖOSZ arra az esetre, hogy ha egy önkormányzat bajba kerül, azt az állam ki tudja segíteni egy visszatérítendő támogatással. Ennek feltételéül azonban a szervezet reorganizációs terv készítését tanácsolja, amelynek végrehajtását a Belügyminisztérium ellenőrizné. Bár a kormány arra hajt, hogy az önkormányzati adósság csökkenjen, és ennek érdekében az új szabályok szerint kormányzati engedély kell az eladósodáshoz, a TÖOSZ vezetőségének nincs tudomása az engedély kondícióiról. Schmidt szerint azt egy \"kemény\", a saját bevételekre és az eladósodottság mértékére összpontosító vizsgálathoz kötik. Eddig 16 település részesült ilyen \"engedményben\". A legnagyobb összeget − 23 milliárd forintot − eurókötvény formájában Hódmezővásárhely kapta. Bajban vannak ugyanakkor azok a városok, amelyeknek továbbra is a napi működésre kell a kölcsön, pedig jövőre már tilos lesz hiánnyal tervezni a büdzsét. Ráadásul minden városnál probléma lesz, ha megszűnik a folyószámlahitel, mert senki nem tudja visszafizetni egy összegben a kölcsönt. Jelentős pénzügyi tartalék fölött már a nagyvárosok közül is csak néhány rendelkezik.
