Ezen az áron, így nem − üzente a Facebookon Orbán Viktor kormányfő tegnap kora délután, amikor már javában zajlottak a találgatások az IMF-tárgyalások folytatásáról. A hírözönt az váltotta ki, hogy a Magyar Nemzet tudni vélte, milyen listát kapott a magyar kormány a hitelfeltételekről. A lap szerint egyebek közt a következők állnak \"az IMF követeléseinek listáján\": a nyugdíjak csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, a családi pótlék csökkentése, a személyi jövedelemadó emelése, privatizáció, az utazási kedvezmények csökkentése, az általános értékalapú ingatlanadó bevezetése, az önkormányzati kiadások csökkentése, a bankadó eltörlése, a pénzügyi szektor forráshoz juttatása.
Ilyen részletes és összetett kívánságlistát a Nemzetközi Valutaalap nem szokott megfogalmazni − figyelmeztettek rögtön szakértők −, ráadásul az eddig kiszivárgott hírekhez képest számos új, szinte vállalhatatlan területet is felölel. Orbán Viktor ezek után a sárvári frakcióülésről megeresztett üzenetében megerősítette, hogy a kormány valóban ezt a listát kapta, amit elfogadhatatlannak tart; ilyen áron nem kell a hitel − jelentette ki a kormányfő, amivel azonnal elérte a forint idei legnagyobb napon belüli zuhanását. Orbán úgy minősítette a listát: minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak.
Az index.hu viszont közzétette azt a levelet, amelyet az IMF júliusi tájékozódó látogatása után hagyott itt a kormánynak (és amelyre hírek szerint azóta sem kapott választ). Ebben szó sem volt ilyen részletes feltételekről; a portál által megismert ötoldalas levélben nem szerepelt sem a nyugdíjak csökkentése, sem pedig az értékalapú ingatlanadó, inkább általános irányokat fogalmaztak meg benne, mozgásteret is hagyva a kormánynak. Az index úgy tudja, hogy konkrétumok elsősorban a makropályára vonatkoztak (például a növekedési pályára és a hiánycélokra), célzott elvárást az MNB megadóztatásának megszüntetésével, illetve a különadók kivezetésével kapcsolatban fogalmaztak meg.
Elemzők is gyanúsnak tartják a dolgot. Németh Dávid, az ING szakértője szerint valószínűtlen, hogy ilyen listát küldött volna az IMF, hiszen a jövő évi büdzsé legfeljebb 300−400 milliárd forintos egyenlegjavításra szorul az esetleges élelmiszeráfa-csökkentés és a munkahelyvédelmi akcióterv miatt. Egy-két tétel ugyanakkor valóban szóba kerülhet a tárgyalásokon, jó eséllyel ezek opciók lesznek majd a jövő évi költségvetési kiigazításban. Elsősorban az állami szféra kiadásait vizsgálhatják át a nemzetközi szervezet és a kormány szakértői, bércsökkentés azonban egyelőre nem valószínű, bérbefagyasztás pedig lényegében eddig is volt a közszférában. (Hozzátartozik ehhez − tette hozzá Németh −, hogy más IMF-programban részt vevő országokban, például a Baltikumban bércsökkentés is volt a szervezet kérésére.)
Orbán Viktor üzenete stratégiaváltást sejtet a kormány részéről − emelte ki Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza. A lista néhány tételéről különösen nehéz lenne megegyezni, ilyen például a nyugdíjak, illetve a családi pótlék csökkentése, valamint az ingatlanadó, mivel ezek az eddigi gazdaságpolitika sarokpontjait képezték. A szakértő szerint a fordulat arra utal, hogy lassulhatnak a tárgyalások, ám megszakadni nem fognak, mert az a kormánynak sem érdeke. Gárgyán úgy látja, fontos lesz az IMF reakciója például a bankadó kivezetésével, illetve az MNB-re is kivetendő tranzakciós illetékkel kapcsolatban − ezek várhatóan komoly akadályokat jelentenek majd a tárgyalások során.
