A magyar statisztikák szerint az egymilliárd dollárt is meghaladja a magyar−tajvani forgalom értéke. Ez ugyan csak töredéke a magyar−kínai forgalomnak, de az elmúlt három évben megduplázódott. A mindössze 32 ezer négyzetkilométernyi szigetország éves GDP-je 450 milliárd dollár, ami több mint háromszorosa a magyarénak. A tajvani export közel fele Kínába irányul, ám az ottani vezetés egyre inkább Európa felé tekint − itt (is) keres piacokat.
A magyar cégeknek − elsősorban a szoftverfejlesztőknek − ígéretes piac Tajvan − válaszolta kérdésünkre Terták Ádám, a tajpeji magyar kereskedelmi iroda közelmúltban hazatért vezetője. A két év hongkongi, majd háromévi tajvani tartózkodás tapasztalatait összegezve a Napi Gazdaságnak elmondta, az ottani politikusok és üzletemberek nagy megbecsüléssel tekintenek Magyarországra, amely 2010-ben az elsők között kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt Tajpejjel. Az érdeklődést többek közt az is bizonyítja, hogy két hatalmas tajvani cég − a Foxconn és a Yageo − jelentős termelő-, illetve logisztikai bázissal bír Magyarországon, s rajtuk kívül egy sor kisebb vállalkozás vetette meg a lábát Budapesten és vidéken is.
A világ negyedik legnagyobb devizatartalékát felmutató sziget \"meghódítására\" egy magyar üzleti delegáció road show-ja lenne a legalkalmasabb − véli Terták −, ám ennek megszervezése nehézkesen halad. Megítélése szerint az ottani elektronikai, autóalkatrész-gyártó ipar magyarországi befektetései mellett például a kis mezőgazdasági gépek európai elosztásában és szervizközpontjának megalapításában is van fantázia, a magyar cégek pedig többek között a szoftvergyártásban és az élelmiszerexportban is szerezhetnének pozíciókat Tajvanon. Terták Ádám utódja a karrierdiplomatának számító Székely Levente lesz, aki a napokban foglalja el állomáshelyét.
