Ma már számos nagyvállalat, így a Tetra Pak hatékonyságának is motorja a Total Plant Maintenance (TPM) módszer. Ezt a japán gazdasági minisztérium közhasznú szervezete, a JIPM dolgozta ki. A TPM célja a \"nulla veszteség\" elérése: nulla reklamáció, nulla hulladék, nulla meghibásodás, nulla baleset és nulla készlet. Teljes rendszert kínál az ipari irányításhoz és hatásos eszközt a gyártási kultúra megváltoztatásához. E módszer három fő feladatkörből áll: az első a veszteségtérkép elkészítése, a második azon módszertanok összessége, amelyek révén csökkenthető a veszteség, a harmadik pedig a munkatársak bevonása − mondta Révész Zoltán, a Tetra Pak Csomagolóanyag Gyártó Zrt. ellátásilánc-igazgatója. Hozzátette: e rendszer egyik fontos eleme a kaizen szemlélet. E szó két japán kifejezés, a \"kai\" (folyamatos) és a \"zen\" (javítás, fejlesztés) összetétele, lényege pedig az, hogy napi szinten apró, de folyamatos és soha véget nem érő fejlesztésekre kell törekedni a szervezet minden szintjének szerepvállalása mellett, a józan ész egyszerű szabályának betartásával.
Napi Gazdaság, Kovács András
A gyakorlati megvalósítás öntevékeny csoportokban (pillérek, fejlesztési csoportok) történik, amelyek elemzik a problémákat, majd megoldásokat keresnek rájuk. A pillérek egy-egy veszteségtípus kezelésére létrehozott öntevékeny csoportok, amelyeken belül több, konkrét veszteségre összpontosító fejlesztő csapat működik. A budaörsi Tetra Pak-gyárban jelenleg 11 pillérben folyik fejlesztő munka. Ezek közé tartozik pl. az öntevékeny karbantartás, a környezetvédelmi és az oktatási pillér.
TPM a Tetra Paknál
A Tetra Pak budaörsi gyára 2001-ben kezdte meg a felkészülést a TPM rendszer bevezetésére. Az összesen 5 fokozatból álló rendszer első, a JIPM által tanúsított szintjét egy átfogó fejlesztési program megvalósításával 2009-ben érte el és tanúsíttatta a vállalat. A második fokozatot megelőző auditra 2011 végén került sor. Két év alatt 25 százalékkal kevesebb gyártási hulladék, 14 százalékkal csökkenő üzemi költségek, 7 százalékkal mérsékelt fajlagos áramfelhasználás és CO2-kibocsátás, nulla baleset és 75,3 százalékra növelt gépkihasználtság − ezeknek az eredményeknek köszönhető, hogy a gyár megkapta a TPM rendszer következetes megvalósításáért járó JIPM-díjat.
A rendszer eddigi működése során a budaörsi Tetra Pak-gyárban 350, néhány főből álló fejlesztési csoport alakult, amelyek nemcsak a gyártás, de a logisztika, a tervezés, az adminisztráció és a beszerzés területén is működtek, és saját maguk határozták meg azokat a feladatokat, amelyek egységük veszteségeinek, hibáinak, selejttermelésének és munkaidő-kiesésének minimalizálásához, nullára csökkentéséhez szükségesek voltak.
A fejlesztési csoportokat és az újító dolgozókat a gyár vezetése díjakkal ösztönözte. Pénzjutalom járt a legjobb fejlesztő csoportnak, a legtöbb egyéni újítást beadó, a legjobb rendellenesség-jelző és -elhárító dolgozóknak, valamint a legjobb oktatónak is. A fejlesztési csoportok eddig összesen mintegy 44 000, kisebb-nagyobb, a gépek működését hátráltató rendellenességet azonosítottak. Csak tavaly több mint 1350, azaz fejenként 10 kaizent dolgoztak ki és adtak be a dolgozók.
Környezeti pillér
A gyár működtetésének egyik meghatározó alapja a környezeti pillér, amelynek feladata, hogy az ellátási lánc környezeti hatásaival foglalkozzon és hogy csökkentse azokat − mondta Révész Zoltán. Hozzátette: kiemelt szinten foglalkoznak az újrahasznosítással, melynek következtében ma már a termelés során keletkező összes hulladékot újrahasznosítják. A másik fontos terület az energiafelhasználás csökkentése, aminek természetesen költségcsökkentési és környezeti vonzata is van − tette hozzá a szakember.
Feltérképezzük, megkeressük a hiányosságainkat, amelyeken dolgozni kellene, majd megbecsüljük az erőforrásigényét és az alapján fogjuk eldönteni, hogy milyen projekteket valósítunk meg − fogalmazott Révész. A közelmúltban kezdték vizsgálni az irodai területet. A szakember szerint a \"green office\" szemléletformáló ereje nagyon fontos, fontosabb, mint amekkora költségmegtakarítás elérhető általa, ugyanakkor nagyon összetett projekt, hiszen beletartozik a takarítás, a munkatársak utaztatása, a felhasznált bútorok alapanyaga és e terület energiatakarékossága is. Ennek megfelelően takarítócégük környezetbarát tisztítószerekkel dolgozik, FSC minősítésű (fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagokból készült) bútorokat használnak, az irodaterületek fényerőhöz igazodó belső világítással működnek (sötétben erősödik, világosban kikapcsol).
Csökkenő energiafogyasztás
A Tetra Pak budaörsi üzeme az elmúlt kilenc év során egymillió dobozra vetített fajlagos energiafelhasználása 39 százalékkal, 44,5-ről 27,4 gigajoule-ra csökkent, miközben termelését több mint 95 százalékkal, 1,28 milliárdról 2,49 milliárd dobozra növelte. A különböző területek energiamegtakarítását több, hatékony eszközzel érik el. Annak érdekében, hogy a gyár csökkentse áramfogyasztását, egyebek mellett 70 millió forintot fordított energiatakarékos hűtőgépek beszerzésére, 69 millió forintot a gépek mozgási energiájából elektromos áramot termelő és visszatápláló berendezésekre, további 2,5 millió forintot pedig a régi izzók energiatakarékos világítótestekre cserélésére. Gázfogyasztásának számottevő csökkentése érdekében többek között 6 millió forintot invesztált korszerű fűtési gázégők beszerzésébe, 4 millió forintot pedig egy gázpolarizátor berendezés beszerzésébe. Az áram- és gázfogyasztás csökkentését célzó beruházások mellett a budaörsi Tetra Pak-üzem több megújuló energiaforrást alkalmazó innovációt is meghonosított. Ezen a területen 26,4 millió forintos beruházással direkt, azaz a külső levegőt alkalmazó hűtési rendszert épített ki, 35 millió forintért pedig ennek ellenkezőjét, a meleg belső levegőt fűtésre használó rendszert honosított meg. A vállalat 3,4 millió forintért napkollektorokat is vásárolt, amelyekkel a gyár használati melegvíz-ellátását biztosítja. Révész Zoltán kiemelte: mindezen fejlesztések eredményeként volt képes 7 év alatt gázfogyasztását 35 százalékkal, áramfelhasználását pedig 40 százalékkal mérsékelni az üzem, amely áramigényét immár 13 százalékban megújuló energiaforrásokból fedezi. Ezzel a budaörsi gyár a Tetra Pak-csoport 38 gyáregysége közül világviszonylatban a 7., Európán belül a 2. legeredményesebb egység az energiafelhasználás csökkentése tekintetében.
