Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár viszonylag új − és talán ezért is divatos − képzésről van szó, a kormány mérnökképzés fellendítésével kapcsolatos perspektívája minden bizonnyal duplán lökést adhat a logisztikai menedzsment szakiránynak. Az ígéretes jövő előtt álló képzés népszerűségét az is növelheti, hogy − a széles körű nemzetközi és hazai ipari kapcsolatokon keresztül − a gyakorlatorientált, elsősorban az ipari üzemekben alkalmazandó logisztikai szakemberek iránt óriási a kereslet − mondta a Napi Gazdaságnak Illés Béla, a Miskolci Egyetem professzora. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja ugyanakkor hozzátette: jelentős kormányzati és magántőkére van szükség ahhoz, hogy ezek a munkaerő-piaci igények már akár rövid távon ki legyenek elégítve. Szintén fontos, hogy további lehetőségek adódjanak annak érdekében, hogy a kvalifikált ipari-logisztikai szakembereket be lehessen vonni az oktatásba. Ezzel lehetne erősíteni azt a szándékot is, hogy a képzésen belül minél nagyobb számban oldjanak meg a hallgatók kis-, közép- és nagyvállalati, illetve logisztikai problémákat, például ellátási láncok, raktározási rendszerek működésének felállítását, logisztikai információs rendszerek alkalmazását, megtalálják a termékazonosítási megoldásokat és megfeleljenek a logisztikai minőségbiztosítás kritériumainak is. Az állami szerepvállalás ugyanakkor nem feltétlenül támogatja ezt a folyamatot, hiszen Miskolcon a szak állami normatívája 2008 óta folyamatosan csökken. A BSc képzésnél négy évvel ezelőtt még 390 ezer forint volt az éves fejkvóta, amely mostanra 345 ezer forintra apadt. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a mesterképzésnél is, ahol 683 ezer forintról 605 ezerre zsugorodott az összeg, egyedül a PhD-zők részesülhetnek évek óta ugyanakkora, 975 ezer forintos támogatásban.
A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán hasonlóan látják, bár náluk még frissek a tapasztalatok, az első évfolyam ugyanis csak tavaly februárban kezdett, ez év végén fog záróvizsgázni, tehát diplomát még egyelőre nem adtak ki. Általános tapasztalat viszont, hogy az ellátásilánc-menedzsment BA és a logisztika-menedzsment MSc szakokról kikerülő hallgatók nagy része a szakterületén belül viszonylag könnyen talál munkahelyet Magyarországon. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy elég széles azon pozícióknak a köre, amelyekben egy ilyen tudással felvértezett szakember helyt tud állni. Másrészt a hallgatók már a BA-képzés utolsó félévében elhelyezkednek gyakornokként, így idejében kapcsolatba kerülnek a potenciális munkaadókkal. Harmadrészt a gazdaságtudományokon belül is az egyik leggyakorlatiasabb szakról van szó, vagyis a megszerzett tudás azonnal könnyen alkalmazható a munkahelyeken. A gödöllői kar álláspontja szerint az államilag támogatott helyek újraelosztása valóban a műszaki területet preferálja, így a gazdasági szakokon a helyeket mintegy 95 százalékkal csökkentette. Ennek hatása a munkaerőpiacon − csak az alapszakokat nézve − majd csupán 3-3,5, illetve a mesterszakok tekintetében 5-5,5 év után jelentkezik majd. Mivel a két tudományterület között nagy az átfedés − jó példa erre a logisztika, amely a műszaki és a gazdasági tanulmányokat folytató diákok körében is népszerű −, az egyik oldalról megtámogatott, a másik szempontjából viszont forráselvonással sújtott területekről van szó − állítják Gödöllőn. Ez első megközelítésben azt eredményezheti, hogy a logisztikával foglalkozó szakemberek tudományterület szerinti eloszlásában az eddig megfigyelhető egyensúly eltolódik a műszaki szakemberek javára, márpedig ez a későbbiekben gondokat okozhat a vállalatoknál. Így egyre nagyobb szerepet kap a felsőoktatási intézmények és vállalatok a közös érdekeken alapuló együttműködése, illetve a vállalatok által alapított és biztosított ösztöndíjak a potenciális munkaerőként tanuló hallgatók számára.
A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának Építőgépek, Anyagmozgató Gépek és Üzemi Logisztika Tanszékén lapunknak elmondták, a közlekedésmérnöki BSc-n belül eddig logisztika irányba szakosodni három szakirányra lehetett. Itt a három szakon összesen rendszerint 40-60 hallgató tanul évfolyamonként. A BSc-s létszám tekintetében az idén javulást várnak, hiszen szeptembertől elindul a logisztikai mérnöki alapszak, tehát egyből logisztikusnak tudják felvenni a hallgatókat. Ide − jelentős túljelentkezés mellett − most 49 hallgatót vettek fel. Azzal, hogy a szak nevében benne van a \"mérnök\" szó, vonzó lehet a jelentkezőknek, hiszen a szakemberekből Magyarországon hiány van − mondták a szakértők.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
