Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az építmények szempontjából biztos az aranyérem, az egyik stadion tetőszerkezetének kétharmada újrahasznosított acélból − öreg gázcsövekből − készült. A pályakerékpárosok csarnokához, a Velodrome-hoz fenntartható forrásból származó faanyagot használtak, szellőzéséről és világításáról a természet gondoskodik. A vízi sportoknak otthont adó központ azonban teljes egészében betonból és acélból készült, épp csak megfelelve a fenntarthatósági feltételeknek − olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában. Az építési munkálatokból származó hulladék mintegy 97 százalékát sikerült \"megmenteni\" a szemétteleptől. Az olimpiai szervezőbizottság (LOCOG) zérószemétdombtermelés-politikájának célja az volt, hogy a játékok idején keletkező hulladék 70 százalékát újrahasznosítsák. Az olimpiai parkban felállított speciális konténerek ellenére a szelektív hulladékgyűjtés akadozott, ugyanis még nem mindenki fogékony a zöldebb mentalitásra.
A megújuló energiaforrások tekintetében túlvállalták magukat a szervezők. Ígéretük szerint a villamos energia 20 százalékát új, helyi megújuló forrásokból fedezték volna, ám ezt igen csekély mértékben sikerült teljesíteni. Egy korábban felállított szélturbinát kiselejteztek és sokak szerint kevés energiát fektettek a bio-tüzelőanyag előteremtésébe, a napenergia hasznosításába. Az olimpiai kivitelezési szerv (ODA) által kitűzött 50 százalékos széndioxidkibocsátás-csökkentés viszont remekül sikerült: az energiamegtakarítás és a zöld áramellátási megoldások révén 47 százalékot sikerült lefaragni a kibocsátás mértékéből egy átlagos olimpiához viszonyítva. A Coca-Colához és a BP olajtársasághoz hasonló vállalatok támogatása nélkül a londoni olimpia soha nem lehetett volna ilyen grandiózus méretű. Sokan azonban úgy vélik, hogy az olajkitermelésben, atomenergiában, cukros üdítőkben és egyéb vitatott ágazatokban érdekelt cégek beszennyezik a játékok szellemiségét. Kétségtelen, hogy a Dow Chemical és az Adidas háza táját is érték vádak az emberi jogok megsértéséért, ám sok támogató leginkább azt igyekszik bebizonyítani, hogy a nagyvállalatok is betölthetnek vezető szerepet az energiafelhasználás csökkentésében. Ezt hirdették az atléták szállításában szerepet vállaló hibrid BMW-k is.
A tömegközlekedés kiválóan működött Londonban: a metró-, vonat- és buszjáratok működése zökkenőmentes volt. Az aktív közlekedési program fokozott gyaloglásra és biciklizésre ösztönzött, habár a kétkerekűek számára nem volt elegendő új sáv, valamint a vonatokra sem lehetett felvinni a bicikliket. Az ételek tekintetében biztos érmes a londoni olimpia. A nagy csinnadrattával megnyílt, gigantikus McDonald\'sok kínálata csak a megaétlap 10 százalékát teszi ki. A hamburgerek mellett a látogatók a sertéssültet kínáló büféktől kezdve egészen a kínai gyorséttermekig válogathattak. Az éttermek helyi alapanyagokat használtak: a McDonald\'s is brit marhából, csirkéből állította össze kínálatát, emellett nem kínált nagy menüket és mindennek feltüntette a kalóriatartalmát. A vadvilág védelmében aranyérmes az olimpia. Több mint kétmillió tonnányi földet ástak ki, tisztítottak meg és hasznosítottak újra, kifogástalan talajt biztosítva az ország legnagyobb vadvirágos rétjének és egy ritka nedves erdőségnek. Számos vizenyős területet élesztettek újjá, a Lea folyó pedig régi önmagát idézi. A London vízellátásáért felelős Thames Water közműcég szennyvíz-újrahasznosítással gondoskodott az öntözésről és az olimpiai vécék öblítéséről. Az épületek teteje környezetbarát építésű és esővízgyűjtőként is funkcionál. Az ivóvíz-ellátás azonban problémás.
A londoni az első olimpia, amely a Legacy Development Corporation révén már a kezdetektől foglalkozott a helyszínek játékok utáni hasznosításával. A kezdeményezés célja, hogy a főváros a jövőben is tartsa magát a fenntarthatósági szempontokhoz, folytatva London keleti részének környezetbarát újjáélesztését.
