Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Fokozatosan nő a magyar élelmiszer inflációs nyomása a nemzetközi árupiacokon jegyzett alapanyagárak növekedése miatt. Ennek hatására az év hátralevő részében − a tavalyihoz hasonlóan − újra elszállhat a magyar élelmiszer-infláció és az átlagos szint felett teljesít. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára inkább megfordította a kérdést. Mint mondta, a jelenlegi 5-7 százaléknál jobban aligha erősödik a nyomás. A nemzetközi trend nem hagyja, hogy a magyar élelmiszerárak inflációs nyomása enyhüljön, ami a kiskereskedelmi volumenindexet továbbra is negatív tartományban tarthatja.
Újra prés közé kerültek a piaci szereplők, a két végpont az erősödi infláció, illetve a kereslethiány. Bár az alapvető (főként gabona) alapanyagok a belső szükségleteket kielégítik, a belpiaci árak a nyitott gazdaság miatt mégis igazodnak a nemzetközi folyamatokhoz. Vámos György szerint vajmi kevés hatása van a fogyasztói árakban a kormányzat magyar termék \"mindenekfelett\" politikájának, az átlagon felül, illetve az átlag közeli élelmiszer-inflációt szerinte a gyenge forint, az ebből fakadó jó exportpozíciók és a nemzetközi árak befolyásolják. Hozzátette, a kereskedők \"kőkeményen zárják\" pozícióikat a beszállítókkal szemben, éppen a kereslethiány miatt. Ha valaki felfelé mozdul el az árakban, az szinte azonnal forgalmat veszít.
Nem titok ugyanakkor, hogy a beszállítók és termelők a gyenge versenyképességük és nemegyszer rossz struktúrájuk miatt keresztfinanszírozzák egyes termékeiket − ezt például a pékek sem titkolják, és a feldolgozóipar is a kevésbé árfüggő termékein fogja a nagyobb árrést, amibe belefér, hogy időnként a volumen felfuttatásához nyereség nélkül ad el a tömegigényt kielégítő termékekből. A lapunkhoz befutó piaci információk továbbra is tartják azt a prekoncepciót, hogy a fogyasztói preferenciához (egyre nagyobb arányban választják a magyar terméket) igazodva hatékonyabban mennek át a beszállítói áremelési igények, amelyek beépülnek az árba. Vámos szerint azonban még ha ez ki is mutatható, rendkívül kicsi az arányszám.
Abban viszont mindenki egyetért, hogy a gyenge forint importkorlátozó, gyenge árfolyam mellett a kereskedő is szívesebben választ magyar terméket. A honi beszállítók jellemzője pedig, hogy szerkezeti problémákkal küszködnek, versenyhátrányban vannak az importtal szemben és likviditási nehézségeik vannak. A \"gyengeségéből\" fakadó magasabb költségeiket természetesen igyekeznek lenyeletni a kereskedővel. A kormányzat pedig ezt a szemléletet a politikájával támogatja, például a fogyasztásra kivetett adókkal.
(Az infláció alakulásáról részletesebben a 6−7. oldalon)
