Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A központi és nyugati régiókban élnek a legtovább, de itt van a legkevesebb szabad kórházi ágy, az alföldi térség általában minden statisztikában sereghajtó, sok a bűntény, kevesebb a nyugdíj, viszont arányaiban több az orvos − derült ki a KSH adataiból. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tavaly januárban valamivel kevesebb mint hárommillió lakosnak fizetett nyugdíjat, járadékot vagy nyugdíjszerű ellátást, az ellátottak a népesség 29 százalékát teszik ki. A lakosság számához viszonyítva Pest megyében a legkisebb a nyugdíjban vagy járadékban részesülők aránya (a népesség negyede). Az átlagnál alacsonyabb adatokat mért a KSH Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében is. Békés megye lakosságának ugyanakkor több mint egyharmada részesül valamilyen járadékban.
Jelentős területi eltéréseket látni, hol, milyen ellátási típust vesznek igénybe: amíg Budapesten, illetve az ország nyugati és középső térségében magasabb az öregségi, illetve kisebb a hozzátartozói és a rokkantsági nyugdíjasok aránya, addig az ország keleti részén (különösen Szabolcs-Szatmár-Beregben) az ellátotti körnek még a felét sem teszik ki az öregségi nyugdíjasok, miközben az átlagnál jóval magasabb a rokkantság miatt ellátottak aránya. Ennek oka nemcsak a lakosság korösszetétele, hanem az egészségi állapot is. A nyugdíjak nagyságában a főváros vezet, ott egy ellátott átlagosan 110 ezer forintot kapott, míg a megyék mindössze 84 ezres átlagot hoznak. Az Alföldön átlagosan 80 ezer forintot kapnak havonta kézhez, míg Szabolcsban csak 71 ezer forintot.
Az ország egész területén nő a születéskor várható átlagos élettartam − ám területenként eltérő az arány. Az adatokból az derül ki, hogy minél kisebb egy adott település lélekszáma, annál kedvezőtlenebb a halandóság és alacsonyabb a várható élettartam. Három évvel ezelőtt az ezer fő alatti településeken az országos átlaghoz képest a nők 1,2, a férfiak 2,1 évvel kevesebb életévre számíthattak születéskor. A legkedvezőbb életfeltételeket az ötven- és százezer lélekszám közötti városok nyújtják, itt az átlagosnál 1,1 évvel élnek tovább a nők és 1,3 évvel a férfiak. Általában igaz, hogy a városi lakosság magasabb élettartamot remélhet, mint a községekben élők: 2009-ben ez a többlet a nőknél 1,1, a férfiaknál 1,8 év volt.
