Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi energiahordozók többsége import, ezért kézenfekvő az összefüggés a forintárfolyam alakulásával, azonban ebből a szempontból inkább a dollárhoz és nem az euróhoz viszonyított szint számít − mondta a Napi Gazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Az üzemanyagoknál a múlt héten a forint−dollár árfolyam alakulása miatt nem volt érdemleges áremelés, a mostani árfolyamszintek fennmaradásával pedig csökkenhet is a benzinért és a gázolajért fizetendő összeg. A földgáz árában az előző kilenc hónap tőzsdei jegyzésárai jelennek meg, az árfolyam alakulása ebből adódóan alapot adhat a kormánynak a hatósági árak változtatására is. A folyamatokat azonban árnyalja, hogy a piacokon egy-egy kedvező vagy kedvezőtlen hír jelentős ingadozásokat okozhat − tette hozzá Hegedűs.
Szkeptikus a hektikus árfolyam-ingadozások hatásával kapcsolatban Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője. Rövidebb távon ott lehet jelentősége a mozgásoknak, ahol az árfolyam közvetlenül megjelenik az árban, így az üzemanyagoknál, valamint azon ipari nagyfogyasztóknál, ahol az áram- vagy földgázszerződéseket euróban vagy dollárban árazták be. Az üzemanyagok árára Drucker szerint rövid távon ugyan jótékony hatása lehet az erősebb forintnak, azonban elképzelhető, hogy ez a hatás csak a nyersolajár alkalmankénti megugrását tompítja majd, ahhoz ugyanis nagy szerencse kell, hogy az olcsóbb nyersolaj és az erősebb forint egyszerrre hasson.
Hegedűs szerint a forintnál nincs nagy \"kifutási lehetőség\", a GKI prognózisai éves kitekintésben 270-280 forintos euró-, illetve 220-230 forintos dollárárfolyammal kalkulálnak. Az ügyvezető úgy látja, a magyarországi infláció szempontjából az erős forint nemcsak az energiaárak esetleges változatlansága vagy csökkenése miatt, hanem más ipartermékeken keresztül is enyhítheti az inflációs nyomást, ami a nyár végén, ősz elején utat nyithat a jegybanki kamatcsökkentés előtt is.
Az energiaárak várható alakulása szempontjából lényeges tényező a hatósági ármegállapítás. Hegedűs szerint az eddigiekben is az volt a trend, hogy bár a dollár−forint árfolyam romlott az elmúlt időszakban, a kormány rendszerint nem járult hozzá ennek a lakossági árakban való érvényesítéséhez, ezért a − zömében külföldi kézben lévő − energiaszolgáltatók nagy része veszteséggel vagy alacsony nyereséggel üzemel.
A végfogyasztók azonban a hatósági árrendszer miatt egészen biztosan nem szembesülnek árcsökkenéssel Drucker szerint, hiszen az egyetemes szolgáltatói árakat forintban denominálják, az egyetemes szolgáltatóknak ráadásul legalább egy évre előre kell fedezniük beszerzéseiket. A gyakorlat szerint az egyetemes szolgáltatók többek között azért szenvednek el veszteségeket, mert normatívan beárazott devizakurzussal kell elszámolniuk beszerzéseiket, a forint erősödésével pedig a valós árfolyam gyakorlatilag éppen megközelíti az előírtat − legalábbis a földgáznál. Mindennek azonban hosszú távon kis jelentősége lehet, ráadásul az állami energetikai cégekre sincs jelentős hatással az árfolyam alakulása − bár például a 25 százalékos áramimportarány szempontjából nyilván kellemesebb az erősebb forint −, fogalmazott Drucker.
