Az eddigiektől eltérő működési modellt valósít meg a veszprémi központú Pannon Egyetem, amelynek legfontosabb elemei a szakemberek piaci igényeknek megfelelő képzése mellett a kutatási potenciál felhasználása innovációs projektekben, illetve a vidékfejlesztés − mondta a Napi Gazdaságnak Friedler Ferenc egyetemi tanár, a Pannon Egyetem rektora. Friedler szerint az egyetem nem építhet csak a költségvetésből származó normatív támogatásra (ennek aránya Veszprémben 40 százalék). A vidékfejlesztés a felsőoktatás egyik legfontosabb célja a rektor szerint, egy-egy régió fejlődését ugyanis az innovációs-kutatási potenciállal rendelkező intézmények alapvetően határozzák meg, mert ezekre szüksége van a magas hozzáadott értéket előállító cégeknek.
A piaci szereplők visszajelzései alapján megdöbbentő kép rajzolódik ki a magyar felsőoktatásról. Előfordul például, hogy a frissen végzetteket a munkába állás után másfél évig kell képezni, hogy a gyakorlatban is megfelelő eredményeket érjenek el, de több cég kifogásolja általánosságban a felsőoktatási képzések szakmai tartalmát is: elfogadhatatlan, hogy az állami pénzen kiadott diplomáknak ilyen híre legyen a piacon − fogalmazott Friedler. Az új modell lényege, hogy az állami normatíva csak a középszerűséget tudja garantálni, ezért a minőséghez kiegészítő forrásokra van szükség. A Pannon Egyetem közös innovációs projekteket valósít meg piaci szereplőkkel, amelyekben a hallgatók közvetlenül részt vehetnek, ezzel már a diploma megszerzése előtt kölcsönös kapcsolat alakul ki, az egyetem ezzel szakmai karriert épít, becsatornázza a hallgatókat a cégekhez, ahol a karrier lehetősége valósággá válhat − tette hozzá a rektor.
A modell fontos része a hálózatiság, az itthoni általános gyakorlat szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények székhelyükön kívül általában különálló egységeket hoznak létre, Friedler ugyanakkor úgy látja, a \"teljes egyetemet\" kell az adott városban biztosítani az infrastruktúra, a tudomány és a szakma szempontjából egyaránt. A Pannon Egyetem Nagykanizsán hozott létre egy mintarendszert, illetve együttműködik az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjával is, Székesfehérváron pedig oktató-kutató-fejlesztő központot alapít az intézmény. Az új koncepció lényeges eleme a már középiskolában induló tehetségkutatás és -gondozás, ennek egyik eszköze a 2001-ben indult Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola. Az egyetemre bekerülők másodévtől kutatói és fejlesztői belső tehetséggondozásban is részt vehetnek, illetve külön ösztöndíjakhoz juthatnak, valamint több, nemzetközileg elismert professzor is oktat, illetve koordinál projekteket az intézményben.
