Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hetedik hónapja változatlan az alapkamat Magyarországon, miután a várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta tegnap az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A döntést nagyobb vita előzhette meg, mint korábban, mivel két külső tanácstag, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György jelezte, hogy az IMF-tárgyalások keltette kedvező légkörben készen áll a kamatvágásra, Cinkotai János pedig korábban többször is 25 bázispontos csökkentésre szavazott.
Pontos kép a monetáris tanácsban zajló vitáról majd az augusztus 8-án megjelenő részletes jegyzőkönyvből rajzolódhat ki, de feltételezhető, hogy a mérleg nyelve a negyedik külső tag, Bártfai-Máger Andrea lehetett − ő nem adott előzetes jelzést várható döntéséről. A tanács elnöke, Simor András és a két alelnök, Király Júlia, valamint Karvalits Ferenc az eddigi döntéseikből és azok indoklásából kiindulva valószínűleg a tartásra szavazhatott, így egy kiegyenlített voksolás mellett az elnök szavazata dönthetett.
Az elemzők egy része arra számított, hogy akár már júliusban lejjebb ereszkedhet a régiós összehasonlításban magas magyar alapráta, a konszenzus azonban az volt, hogy még korai a csökkentés, annak ellenére, hogy mind az országkockázati felárban, mind pedig a külső kamatkörnyezetben kedvező fordulat kezdett kibontakozni, ami az MNB mozgásterét növeli, hiszen változatlan kockázati szint mellett szélesedett a magyar eszközök kamatfelára.
Szakemberek szerint minden feltétele megvan, hogy az év végéig akár 50−75 bázispontot is süllyedjen a kamatláb, főleg ha még az idén sikerül megállapodni az IMF-fel. A tárgyalások körüli bizonytalanságok, valamint az infláció váratlan júniusi megugrása miatt viszont a legtöbben arra figyelmeztettek, hogy egy túl korai vágás később visszaüthet, ezért indokolt az óvatosság.
Napi grafikonok
A piacot sem lepte meg a döntés, a bejelentés után a forint árfolyama lényegében mozdulatlan maradt. A szereplők az IMF ma végződő első körös látogatását összegző bejelentésre várnak, ez ugyanis nemcsak a tárgyalások folytatásáról és a magyar adósság finanszírozási feltételeinek változásáról adhat előrejelzést, de a kamatpályával kapcsolatos későbbi várakozásokat is meghatározhatja.
Ha a piaci irányjelzőket nézzük, akkor középtávon elkezdődött egy 25 bázispontos kamatcsökkentés beárazása, legalábbis az indikatív diszkontkincstárjegy-hozamok 6,8 százalék körüli szintre süllyedtek. Hosszabb távon viszont továbbra is az inflációs félelmeket árazza a piac a 7,3 százalék körüli hosszú hozamokkal.
Jól döntött az MNB, hogy országkockázati megítélésünk elmúlt hetekben tapasztalt látványos javulása ellenére az óvatosságot választotta és tartotta az alapkamatot − hangsúlyozta elemzésében Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A szakember szerint az elmúlt napok történései jól példázzák, hogy az eurózóna adósságválságának fejleményei bármikor kellemetlen meglepetést okozhatnak, és IMF-megállapodás hiányában Magyarország továbbra is rendkívül kiszolgáltatott a piaci hangulatváltozásoknak. Bebesy ezért azt valószínűsíti, hogy a kamatvágások megkezdéséhez az IMF-megállapodás biztosíthat majd megfelelő alapot.
Miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, a stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget a vágásra − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szintén az IMF-tárgyalások sikere esetén számít kamatcsökkentésre. Az elmúlt hetekben meredeken estek az állampapírhozamok és a csődkockázati felárak, ám ennek hátterében nagyobbrészt nemzetközi piaci folyamatok állhattak, például hogy az elmúlt hetekben az ECB, a kínai, a brazil, a dél-koreai és a dél-afrikai jegybank is csökkentette irányadó kamatrátáját, a biztonságosnak tartott európai államok rövid lejáratú állampapírhozamai pedig negatív tartományba süllyedtek. Suppan ez év végére 6,50 százalékos, a jövő év végére pedig 6 százalékos alapkamatra számít.
