Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Áder János köztársasági elnök ugyan aláírta, így hétfő este megjelent a Magyar Közlönyben a 2013. január 1-jén hatályba lépő, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény, a jogszabályhoz azonban várhatóan hozzá kell nyúlnia a honatyáknak. A törvény ugyanis csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét − közölte az Európai Központi Bank (ECB) tegnap megjelent, kemény hangú értékelésében.
A megállapítást a Vítor Constancio alelnök által jegyzett dokumentum több érvvel is alátámasztja. Az illeték egyrészt bomlasztja a monetáris transzmissziós mechanizmust, hiszen csökkentheti az egynapos betétek és az MNB-kötvények vonzerejét. A jegybank emellett nem háríthatja át az illeték terhét ügyfeleire, mivel az közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását, a pénzpiaci likviditásra gyakorolt, feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez pedig körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is (a jegybank tegnapi kamatdöntéséről lásd írásunkat az 5. oldalon). Az illeték emellett befolyásolja az MNB képességét, hogy szabadon válassza meg a monetáris politikai eszközöket, mivel új költségmegfontolásokat állít be. A jegybanknak saját forrásaiból kell fizetnie a terhet, ezért csökken a feladatai ellátására fordítható összeg. Az ECB szerint az, hogy az illetéket az MNB monetáris politikai műveleteire is kivetik, tekinthető úgy, mintha az állami szektor jegybanki pénzből finanszírozását lehetővé tevő eszközt hozna létre a kormány, ez pedig nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával, ami pedig újabb kötelezettségszegési eljárás megindításához is vezethet. (Az Európai Bizottság múlt csütörtökön jelentette be, hogy hivatalosan is lezárta a Magyarország ellen az MNB függetlenségével kapcsolatban januárban indított ilyen eljárást.)
A mai nappal szakaszhatárhoz érkező hiteltárgyalásoknak az IMF és az EU mellett − elvben − az ECB is részese. A tranzakciós illeték ezért új feszültség forrása lesz − mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője, aki szerint nem meglepő, hogy az ECB kifogást emel a tranzakciós illetékkel szemben. Az ECB azt is rossz néven vette, hogy a nemzetgazdasági tárca időt sem adott a véleményezésre: a központi bank július 5-én kapta meg a módosító javaslatot, az országgyűlés pedig 9-én el is fogadta a jogszabályt, amely az államfői aláírással immár hatályos.
