A tavalyinál alacsonyabb lett az államháztartás júniusi hiánya, a részletes adatok szerint a központi költségvetés bevételi oldala alakult jobban, az adóbevételek meghaladták a tavalyi szintet. A kiadások növekedése is, itt a kamatfizetés és a szociális alap kiadásai emelkedtek.
Az előzetes becsléssel megegyező képet mutat az államháztartás alrendszereinek júniusi részletes kimutatása, a hiány az első félévben elérte az 517 milliárd forintot, amivel az idei deficitcél 89 százaléka teljesült. Júniusban 176 milliárdos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, ami a tavalyi 310 milliárdos mínuszhoz képest komoly javulást jelent.
Reuters
A központi költségvetés 188,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 1 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok 16 milliárd forintos többletet mutattak fel júniusban. A bevételek 130 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint tavaly, a kiadások pedig 38 milliárd forinttal nőttek a bázishoz képest. Az államháztartás helyzetét elsősorban a bevételi sor javította, a jövedéki és a forgalmi adók megemelése éreztette hatását − mondta a Napi Gazdaságnak Németh Dávid, az ING elemzője, aki szerint az idei célok teljesítésével nem lesz probléma, ha a kormány nem nyúl hozzá a költségvetésbe épített tartalékokhoz.
Az idei költségvetésben 320 milliárd forintos tartalék szolgál a kockázatok kivédésére − ez elegendő ahhoz, hogy a 2,5 százalékos hiánycél biztonságosan tartható legyen − fogalmazott a tegnapi sajtótájékoztatón Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Banai szerint nincs szó az eva illetve a Start-kártya megszüntetéséről.
Németh szerint a tavalyi deficitpályát alapul véve az alapfolyamatok megegyeztek az előrejelzésekkel, az év második felében azonban több egyszeri kiadási elem torzította a képet: például a Mol-pakett augusztusi kifizetése, illetve az adósságtörlesztés vagy az MFB feltőkésítése. Az adójóváírás kivezetése miatt bevételi oldalon most szja-ból folyt be magasabb összeg, társasági adóból azonban − az előirányzathoz képest − nem jutott a tavalyinál jelentősen nagyobb összeghez a költségvetés. Emelkedtek a költségvetési szervek bevételei is, bár kiadásaik is nőttek, a nettó soron így alig érződött változás.
Az előirányzatnál magasabb kiadást a családtámogatási rendszer ért el, az összehasonlítást nehezíti azonban, hogy több tétel a nyugdíjalapból a szociális alapba került át − például a korai nyugdíjkifizetések −, illetve jelentősen megterhelte a kiadási oldalt a kamatkifizetés emelkedése is. A hiánycél tartásához ezért Németh szerint takarékosságra lesz szükség az év hátralévő részében.
