Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglepne, ha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szó nélkül hagyná az agrártárca közbenjárására született kereskedői görögdinnyeár-paktumot. El lehetne viccelődni azzal, hogy a kormány unortodox gazdaságpolitikájának fekete lyuka bekebelezte a piacgazdaság mikrokozmoszának számító dinnyebizniszt, de az első hallásra ártatlan árkartell komoly dolog: börtönt és milliárdos büntetéseket lehet érte kapni.
Utoljára ilyen árbefagyasztást a szocialista gazdaságban csináltak, és aki kilógott a sorból, azt minimum hatóságilag verték, mint Sanyi bácsit, az \"ügyeskedő\" piacost Bereményi Géza Eldorádójában. Külön érdekesség, hogy Sanyi bácsi karaktere most is ugyanolyan gyűlölt, mint akkor, csak ma mások szeretnék megverni.
Valószínűleg nem a minisztériumban találták ki a 99 forintos kilónkénti egységárat és borítékolható, hogy nem is egy kereskedő állt elő az ötlettel. Gyanús, hogy egy díler volt, egy ügyeskedő piacos, akinek jó a kapcsolata a minisztériummal. A 99 forintot azzal a sztorival \"támasztották meg\", hogy így sikerült megakadályozni egy nagyobb, a magyar termelői árnál olcsóbb import terítését. Én, ha kereskedő lennék, csak abból vennék, mivel így nagyobb az árrés (99 forint mellett). Ám gyanús, hogy az árkartell inkább arról szólt, hogy én még véletlenül se vegyek abból az importból. A sztori tehát sántít. A tényfeltárást most már a Versenyhivatalnak kell elvégeznie, ha már eddig nem volt résen. Annak idején a Gráf József vezette agrártárca is próbálkozott a piacot befolyásoló eszközökkel, például a 80 százalékos magyartermék-aránnyal, de akkor a GVH figyelt, óvott és jelzett. Most ezt nem tette.
A döntés vélhetően csak a dinnyeszezon végén születik meg, így most arra sincs válasz, hogy a dinnye kilójából a termelőnek jutó 40 forint fölötti rész pontosan kinél is jelenik meg.
