Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament az elismert szakmaközi szervezetek kezébe adta egyes élelmiszer- és agrárpiaci kérdések szabályozását, igazodva az uniós agrárpolitikához. A lépéssel a legkisebb termelőket is tagjaik között tudó terméktanácsok (például baromfi-, zöldség-gyümölcs vagy tejterméktanács) maguk dolgozhatják ki a nagykereskedőkkel, élelmiszeriparral vagy a kiskereskedelemmel való kapcsolatrendszerüket, árképzésüket, illetve a termékeik forgalmazására vonatkozó szabályrendszert. A vonatkozó törvény életbelépésével megszűnik a kilencvenes évekből az ágazatra \"aszalódott\" agrárrendtartási törvény, amit 2003-ban módosítottak utoljára, ám azóta lényegében kiürült. A szakmaközi szervezetek emellett mentesülnek bizonyos piackorlátozó szabályok alól.
A mezőgazdasági élelmiszerpiac önszabályozása nem új keletű. Korábban már Gráf József miniszter és kabinetje is felismerte, hogy a termelők, beszállítók és kereskedők kapcsolatán csak úgy lehet javítani, ha a szabályozó rendszer létrehozásába bevonják a piaci szereplőket. Az önszabályozást kívánta megteremteni a Termékpálya Kódex, amit végül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyengített meg, főként azért, mert az agrártárca ragaszkodott a 80−20 százalékos arányhoz (azaz a kiskereskedők polcain legalább 80 százalékban magyar termékeknek kellett lenniük). Ma a Tesco 75 százalékos magyartermék-részaránnyal kampányol, pedig volt olyan időszak, amikor elismerte, 80 százalékban itthoni cikkek álltak a polcon. Elemzők is úgy vélték, hogy egész évben képtelenség fenntartani ezt a részarányt, bár a GVH végül nem ezért húzta át a kódex rendelkezését, hanem az uniós alapelvekkel ellentétesnek találta azokat.
A GVH a kódex több pontját nem támogatta, így a piaci szereplők kihátráltak az önszabályozóból, és az egész elhamvadt, pedig az akkori agrártárca nagy sikerként értékelte a létrejöttét. Ehelyett egy nap alatt átment a parlamenten a beszállítókkal való tisztességtelen kereskedelmi magatartást tiltó jogszabály, amelybe a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, a 30 napos fizetési határidőt, a polcpénzek megrendszabályozását is belefoglalták.
A szakmaközi szervezetekre vonatkozó új szabályozás javíthatja a beszállítók, termelők és kereskedők kapcsolatát − mondta a Napi Gazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Attól nem kell tartani, hogy a számtalan szervezet egymástól eltérő (nem kompatíbilis) szabályrendszert alkot, hiszen az, aki kompromisszum nélkül, betarthatatlan szabályrendszerrel jelenik meg, azzal egész egyszerűen \"nem állnak szóba\" a piaci szereplők. Nem szabad elfelejteni, hogy a termelő jellemzően az élelmiszer-ipari feldolgozókkal, illetve a nagykereskedőkkel áll kapcsolatban, a termékét nem közvetlenül juttatja el a kiskereskedőhöz.
