Csökkent a megújuló energia részaránya Magyarországon

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tavaly 4011 gigawattóra áramot értékesítettek a termelők a kötelező átvételi (kát) rendszerben, ami a megelőző évinél mintegy 45 százalékkal alacsonyabb értéket jelent − derül ki a Magyar Energia Hivatal beszámolójából. A drasztikus csökkenés legfőbb oka, hogy a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek tavaly nyáron kikerültek a támogatás e formájából, de a hivatal szerint a biomassza- és hulladékalapú áramtermelés is visszaesett.

A MEH összesítése szerint tavaly 2689 gigawattóra áramot termeltek megújuló alapon, ami a végső áramfogyasztás 6,3 százalékát jelenti, egy százalékpontos csökkenéssel 2010-hez képest. A 2020-as magyar megújuló-vállalás 14,65 százalékos megújuló-részarányról szól , ehhez évi 5597 gigawattóra zöldáram termelésére lenne szükség.

A tavalyi kát-kifizetések a 2010-es 85,5 milliárd forintról 41,2 milliárd forintra estek, a kapcsolt erőművek kiesésével pedig a korábbi trendekkel ellentétben − amikor a kát-támogatás mintegy kétharmadát e gázalapú egységek kapták − a támogatás több mint fele, 23,3 milliárd forint a megújuló-alapú termelőkhöz került, a kapcsolt erőművek a pénzek 43 százalékát kapták. Összegszerűen a megújulók támogatása közel 17, a hulladékalapon termelt áramé az FKF Zrt. rendszerből való kiesése miatt 88, a csak az első félévben dotált kapcsolt termelésé pedig 69 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest.

A fajlagos támogatás (azaz a támogatott ár és a kát-rendelet szerinti, támogatást nem tartalmazó alapár különbsége) 2011-ben átlagosan 10,27 forint volt kilowattóránként, ami az előző évhez képest 12,8 százalékos csökkenést jelent. A megújuló-alapú áramtermelés fajlagos dotációja némi növekedés után kilowattóránként 12,68 forint volt, de kissé emelkedett a hulladékalapú áram fajlagos támogatása is, 7,87 forintra, a kapcsolt termelőké azonban 8,26 forintra zsugorodott.

A rendszerben tavaly értékesíteni tervezett áram beszerzési költsége 117,4 milliárd forint volt, a kapcsolódó szabályozási energia pedig 15,8 milliárdba került. Az összeget a pótdíjak 2,1, illetve a termelési korrekció 6,5 milliárd forintos tétele csökkentette, a rendszer összesített költsége így 124,7 milliárd (kilowattóránként 29,43) forintra rúgott.