Az előzetes munkahipotézisekhez képest nem indikátor-központú a teljes gazdaságot felölelő Fenntarthatósági Keretstratégia tervezete. Kiderült ugyanis, hogy még nem állnak rendelkezésre a fenntarthatóság négy dimenziójában (emberi, társadalmi, gazdasági, környezeti) a fenntarthatósági mutatók − mondta a Napi Gazdaságnak Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. A kísérő országgyűlési határozat tervezete ezért felkéri a kormányt, hogy gondoskodjon a kapcsolódó indikátorok kidolgoztatásáról. Az országgyűlés várhatóan szeptemberben, az őszi ülésszak elején vitatja meg a tervezetet, amelynek elkészítése másfél évet vett igénybe, a folyamatot akadémiai műhelyekkel, egyetemi kutatócsoportokkal, tudományos kutatóintézetekkel, civil szervezetekkel és gazdasági érdekképviseletekkel folytatott konzultációk egészítették ki.
Bartus szerint Magyarország rossz irányba megy a négy nemzeti − az emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági − erőforrás területén. Az emberi erőforrásoknál a gyors népességfogyás, a régiós átlagtól elmaradó egészségi helyzet, az élmezőnyből visszacsúszó oktatási teljesítmény, a társadalmilag kirekesztettek magas aránya aggasztó.
A társadalmi erőforrások esetében a nemzetközi szinten párját ritkítóan alacsony bizalom, a korrupció nagysága, az emberek fenntarthatóságot inkább akadályozó értékrendje a fő probléma, a természeti erőforrásoknál a rohamos beépítés, a talaj termőképességének csökkenése, a távolabbi jövőben pedig a vízkészletek sérülékenysége a fenyegető jelenség. Bartus szerint a gazdaságban a magas eladósodottság a legnagyobb probléma, de aggasztó a közösségi infrastruktúra több esetben lepusztult állapota is.
A szövegben erősödött a kulturális változtatás, alkalmazkodás szerepe, jelentősége a fenntarthatóság felé való átmenet támogatásában − a keretstratégia szerint az értékeknek és intézményeknek legalább olyan fontos szerepe van, mint a technológiáknak vagy a gazdasági szabályozóknak. A dokumentum az egy szakpolitikai területhez sem tartozó kérdésekben konkrét eljárásokat, intézményes megoldásokat javasol, például a fenntarthatósági hatásvizsgálat bevezetését. Fenntartható társadalom csak akkor jöhet létre, ha a jogalkotásban, a mindennapi döntéshozatalban a fenntarthatósági zsinórmértékek érvényesülnek, a keretstratégia ennek szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele − fogalmazott Bartus.
