Az értékcsökkenést nem számítva a nagy erőműveknél rendelkezésre álló beépített villamosenergia-kapacitás minden megawattjára vetítve átlagosan 9,9 millió forint veszteség keletkezett az elmúlt fűtési szezonban − derül ki a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) felméréséből. Az MKET tagvállalatainak gázmotoros flottájánál a veszteség átlagosan 14−18 millió forint volt. A veszteségek oka a távhőtermelésben érdekelt kapcsolt erőművek szerint az, hogy a hatósági termelői hőárak alacsonyak. A változó − jellemzően a gáz árát és a napi karbantartást jelentő − költségeket még igen, a nagyjavítások, a napi üzemeltetés és munkadíjak, a biztosítások és a helyi adók költségeit azonban már nem fedezik maradéktalanul a bevételek.
Az értékcsökkenés megtérülésével és a jogszabályban engedélyezett 2−4,5 százalékos profitráta elérésével az üzemeltetők pedig már nem is számolnak − fogalmazott Rudolf Viktor, a szakmai szervezet elnöke. A nagyobb erőművek a jelenlegi körülmények között csak a fűtési szezonban üzemelnek, amikor egyébként is ellátási kötelezettségük van, nyáron egyáltalán nem termelnek. A gázmotoroknál az üzemeltetők keresik annak a lehetőségét, hogy a működéssel legalább a változó költségeket kitermelhessék: figyelik az áramárakat és akkor indítják be a berendezéseket, amikor az eléri azt a szintet, amellyel már legalább nullszaldós lehet a termelés.
Az MKET felmérése szerint tagvállalatai mintegy tucatnyi gázmotort állítottak le − jó eséllyel − véglegesen. Mindez körülbelül 15 megawatt kapacitást jelent, ugyanakkor sok esetben a nagy erőművek kisebb, 5−10 megawattos egységei is állnak, és Rudolf szerint a nyári hőigényt inkább kazánokból biztosítják az ügyfeleiknek a vállalkozások.
