− Milyen kérdéskörök mentén szervezték a konferenciát, és mi volt a céljuk?
− A konferencia nemcsak a humánerőforrás-menedzsmentről szólt, hanem általában a vállalati menedzsmentről, stratégiákról, a vezetésszervezésről, a változásmenedzsmentről, a vállalatok életciklusairól. Két évvel ezelőtt lengyel partnerünk, a Czestochowa University of Technology humánerőforrás-menedzsmentről szóló konferenciájában működtünk közre, tavaly pedig már hivatalos társrendezők voltunk. A sikeres konferencia után merült fel, hogy idén Gödöllőn rendezzük meg International Conference on Management of Human Resources 2012 címmel, Management − Leadership − Strategy − Competitiveness (Menedzsment − Vezetés − Stratégia − Versenyképesség) alcímmel az első olyan nemzetközi konferenciát, amellyel egyben egy visegrádi országok közötti konferenciasorozatot is indítunk. Idén a nyitrai Slovak University of Agriculture is társrendező lett. Főszervezőként a SZIE GTK Vállalatgazdasági és Szervezési Intézete kezdeményezte a téma kiszélesítését, így idén nemcsak a hr-menedzsment kérdéskörébe tartozó előadások kerültek a programba, hanem a kkv-k menedzsmentjével is kiemelten foglalkoztunk, mivel meggyőződésünk, hogy a kkv-k lehetnek a gazdaság motorjai. A konferencia segítségével szorosabb együttműködést szeretnénk előmozdítani a visegrádi országok között.
− Javulhat a visegrádi országok közötti együttműködés a konferencia hatására?
− A régióban rengeteg értékes kutatási eredmény, szakmai tapasztalat, vállalati jó gyakorlat gyűlt össze, ezek megosztásával, a tapasztalatcserével javul a régió versenyképessége és nemzetközi hírneve is, lehetővé válik a közös érdekérvényesítés. A konferencián komoly tudományos kutatásokat ismerhettek meg a résztvevők, összevethették a saját országukban szerzett tapasztalataikat. Különösen a kkv-k menedzsmentkérdései iránt érdeklődtek a vendégek, hiszen sikeres kkv-menedzsment nélkül nem létezhet fenntartható gazdaság. A konferencián számos előzetes együttműködési megállapodás született két- és többoldalú kutatási programokról.
− Elsősorban kik érdeklődtek a konferencia iránt?
− Közepes méretű konferenciát terveztünk, végül jóval többen regisztráltak, mint ahány résztvevőt fogadni tudtunk volna. Mintegy húsz országból összesen 89 fő vett részt személyesen a konferencián. A legtöbben Lengyelországból jelentkeztek, de Európán kívül Japánból, Törökországból és Indiából, valamint az arab országokból és Afrikából is érkeztek résztvevők. Elsősorban jelentős kutatási tapasztalattal rendelkező, nemzetközileg is elismert kutatók és oktatók vettek részt a konferencián. Ugyanakkor a vállalati szakemberek is aktív szereplők voltak.
− Hogyan tudják megosztani a visegrádi országokban felhalmozott tudást?
− A konferenciára elkészült a csaknem 700 oldalas konferenciakiadványunk, az abban szereplő előadások kétharmadát pedig kibővítve és átdolgozva két tudományos kötetben adjuk ki szeptemberben. Ősszel egy nemzetközi kutatási programot is indítunk, amely a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatásait méri fel a szolgáltatási szektorban − különös tekintettel az autókereskedelemre és a turizmusra. A kutatás arra próbál választ találni, hogy milyen hr- és általános menedzsmentstratégiák segítségével vészelték át a cégek a válságot.
