Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem segíti az új munka törvénykönyve (mt.) alkalmazását, hogy a hatályba léptetéséről és az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály csak 11 nappal a hatályba lépése előtt született meg, és így alig maradt idejük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a felkészülésre − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Tovább nehezíti a jogalkalmazást, hogy a jogszabály 40 ponton módosítja a még hatályba sem lépett új munkajogi kódexet − részben uniós irányelveknek való megfelelés, részben munkaadói és szakszervezeti kérésre betett módosítások miatt, amellett, hogy 66 további jogszabályt módosít.
A munkajogászok számára is komoly kihívás lesz a következő fél év, mivel az átmeneti szabályok miatt egyszerre három jogszabály, az 1992-es, a 2012-es mt. és a hatályba léptető törvény összefésülésével kellene jogszerűen megoldani a foglalkoztatást − hangsúlyozta Borsik. Szerinte az átmeneti rendelkezések bizonytalan helyzetet teremtenek, emiatt a munkavállalók kiszolgáltatottsága nőni fog. Az sem javít a helyzeten, hogy az elfogadott salátatörvény tovább gyengíti a munkaügyi ellenőrzést. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény egyébként az elmúlt egy évben már harmadjára változna igen jelentős mértékben: tavaly a kkv-knak adtak könnyítést, miszerint első tetten ért jogsértés alkalmával nem bírságolhatja e cégeket a hatóság, majd januártól ezt megszüntették. Most a kötelező bírságolás hatálya alá eső jogsértések körét mérsékelte a parlament.
Borsik pozitívnak tartja, hogy a szabadságolás rendjével, illetve a távolléti díj alkalmazásával kapcsolatos szabályokat csak 2013-tól kell alkalmazni, akkor azonban csökkenhet a fizetett szabadság idejére kapott bér, mivel az eddigi, az átlagkereset alapján számolt javadalmazás helyébe az annál alacsonyabb összeget jelentő, távolléti díj alapú elszámolás lép majd, ahogyan a táppénz esetében is. Mérsékelheti a szabadság idejére járó fizetéseket a műszakpótlékok alapbéresítésének korábbinál szélesebb lehetősége is.
Az elfogadott törvények szerint az egyéni munkaszerződéseket is módosítani kell a régi és az új mt. közötti összhang megteremtése végett, és ha még a munkaadók sincsenek erre felkészülve, akkor hogyan tudnának a munkavállalók eligazodni − veti fel Borsik János. Az átmeneti rendelkezések szerint jövőre érvényüket vesztik azok a kollektív szerződések, amelyeket nem az új kódex szerint reprezentatívnak minősülő szakszervezetek kötöttek. Vagyis a kollektív szerződések megkötésére jogosult szakszervezeteknek és szakszervezeti konföderációknak újra kellene azokat kötni, feltéve, hogy a munkáltató akar egyáltalán új szerződést.
Zavaros az átmenet szabályozása, az elfogadott törvény extrém mennyiségű utaló szabályt tartalmaz, és nem csökkent a nyitott kérdések száma sem − állapította meg a BDO munkaügyi szaktanácsadója, Máriás Attila. Szerinte is sértheti a jogbiztonságot, hogy az átlagos munkavállaló nehezen igazodik el az új munkajogi szabályok között. A szaktanácsadó szerint például nem egyértelmű az elfogadott jogszabály alapján, hogy a több műszakos tevékenység esetében mi alapján kell a heti 80 órás működési időt számolni: telephelyenként, munkakörönként, tevékenységenként vagy a munkáltatót összességében vizsgálva.
