A zöld, fenntarthatóan működtethető irodák iránti igényt a bérlőknek kellene gerjeszteniük az irodapiacon, a fejlesztők, bérbe adók feladata a bérlők edukálása az igény felkeltéséhez − állította a Napi Gazdaság ingatlankonferenciáján tartott előadásában Schmidt András, a Skanska Property Hungary Kft. létesítménygazdálkodási igazgatója. Mint kifejtette, a magyar piacon 25 éve, a globális terepen 127 éve jelen lévő Skanska a 2020-as, közel nulla energiás épületek építésére vonatkozó európai irányelv betartására való felkészülés jegyében 2011-ben például azt tűzte ki célul, hogy projektenként 25 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint amennyit a helyi szabvány megenged. 2015-re a hulladékkibocsátás csökkentése a cél, ennek jegyében nem lehet több mint két százalék a hulladéklerakóba kerülő hulladék mértéke, mindeközben a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez először ennek a mérését helyezik előtérbe. Mint Schmidt András elmondta, országonként más és más területre helyezik a hangsúlyt, Skandináviában például, ahol sok a víz, nem a szürke vízek felhasználása az elsődleges szempont. A cég gazdasági programjában komoly szerepet játszik, hogy a beszállítói láncban is hasonló gondolkodású partnerekkel dolgoznak együtt. A nemzetközi fenntarthatósági tanúsítási rendszerek közül a Skanska a LEED rendszert követi.
Pintyőke Marcell, a KÉSZ-csoport kommunikációs és marketingvezetője az együttműködés szerepét tartotta nélkülözhetetlennek a fenntarthatóság kapcsán. Mint azt a konferencián tartott előadásában kiemelte, amíg a zöld stratégiák érvényesítéséhez nincs meg az a finanszírozási környezet, mint az erre sokat adó országokban, addig nagyon komoly együttműködésre van szükség a fejlesztők és kivitelezők között, hogy valóban fenntartható projekteket hozzanak létre a válság, vagy ahogy fogalmazott, a mai valóság feltételei között. A kommunkációs igazgató kiemelte: a válság előtt álomvilágban éltünk, de most a realitások talajára léptünk, amelyben a feketefoglalkoztatás, a körbetartozás, a vándorcikusz jellegű projektcégek és a projektek hiánya mellett is talpon kell maradni. A befektetői kedv csökkent, 6 százalékos a csődráta, s míg 2010-ben 10 projektből ötöt készítettek elő, 3 került tervezőasztalra, és kettőt megvalósítottak, 2012-ben a rengeteg ötletből csak egy került a tervasztalra. Hiányzik az építőipari ágazati terv, nincs egységes fejlesztési koncepció, állami versenyszabályozási stratégia Magyarországon, senki nem tudja, milyen elvárásoknak kell megfelelni. Magyarországon senki sem épít, hanem a másikkal akar építtetni, az egy-két fős projektcégek pedig kiválóan alkalmasak a felelősség eltüntetésére és a lánctartozás gerjesztésére, amelyben azonban az államnak is van szerepe − hangsúlyozta Pintyőke, aki szerint hiányzik a projektmenedzsment-alapú gondolkodás. A KÉSZ-csoportnál bevezetett \"value engineering\" éppen ezt a gondolkodást hivatott meghonosítani, mivel a projektek költségeinek 70 százaléka a tervezés során dől el − tette hozzá. A value engineering alkalmazásával a Sky Court megvalósításánál 750 tonna anygacsökkentést értek el, 1800 munkaórát, azaz 75 napnyi mukaidőt és 1,4 millió forintnyi energiafelhasználását takarítottak meg − támasztotta alá számokkal Pintyőke a projektmenedzsment-alapú gondolkodás előnyeit.
