Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány nemcsak a földtulajdon és a földhasználati jog megszerzését tartaná fenn a kissé homályosan definiált földművelőnek − illetve az egyáltalán nem definiált családi gazdálkodónak −, de más eszközökkel is támogatná a teljes magyar agrárium átalakítását a preferált csoportok támogatása érdekében. Mivel a földtörvény csak 2014-ben lépne életbe, rendelkezései pedig a hatálybalépését követően nyélbe ütött ügyletekre vonatkoznának, valószínűleg a földtulajdonnal, -használattal összefüggő jogosultságok, jövedelmek megadóztatásától reméli a kormány, hogy a pénzügyi befektetők kedve elmegy a földpiactól.
A törvény koncepciója szerint megújítanák a vagyonszerzési illetékek rendszerét − erőteljes különbséget téve a földművelők és mindenki más között −, progresszív vagyonadó szolgálhatná a földszerzések korlátozását, a nem kívánt mértékű birtokok fennmaradását akár külön vagyonadóval is akadályoznák. A koncepció megfontolandónak tartja a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek személyi jövedelem- vagy társasági adóztatását: a földhasználati jog átruházásánál a tőkejövedelemre vagy bizonyos értékhatár, illetve időtartam esetére tudnak elképzelni új adókat. A koncepció utóbbi esetben 600 aranykoronát hoz példaként, ami elég alacsonyan húzná meg az adóköteles határt: épp beleesnének a kormány által támogatni kívánt őstermelők és a fejlesztésre váró középbirtokok kisebb bővítései is. Mivel egyelőre nem ismert, hogy mi lenne az említett adók alapja − ez különösen a vagyonadó esetében érdekes −, érdemes visszaemlékezni arra, milyen gyorsan sikerült megfúrnia a vidékfejlesztési tárcának tavaly ősszel az NGM ötletét, hogy terjesszék ki a telekadót a termőföldre. A koncepció nem zárná ki a földforgalom forgalmi típusú adóztatását sem − kérdés, hogy az EU ezt hogyan fogadná.
