Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gyógyszer elkezdett hatni, hiszen a tagországokban az állami pénzügyek stabilizálódnak, az egyensúlytalanságok csökkennek, a deficit mérséklődik − állapította meg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, miután a testület kiadta országspecifikus ajánlásait. Ezekben további költségvetési lépésekre, strukturális reformokra, növekedésösztönző intézkedésekre tesznek javaslatokat, amelyeket a tagállamoknak a következő 12 hónapban adaptálniuk kell. Ez idén kiegészült egy úgynevezett instabilitási jelentéssel is, amelyben 12 országnál vizsgálták a makrogazdasági egyensúlytalanságokat. A bizottság javaslatait az Európai Tanács a június 28−29-i ülésén tűzi napirendre, a formális elfogadása pedig júliusban várható.
Az államok általában megteszik a szükséges lépéseket a stabilitás helyreállítása érdekében, ám több helyütt a konszolidációnak \"növekedésbarátabbnak\" kell lennie − véli Barroso. Az EB elnöke a jelentés bemutatóján kiemelte, hogy a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében, súlyos problémát jelent, és bár nincs gyors megoldás, azonnali lépések szükségesek a termelékenység javítása és a munkaerő-piaci igények összehangolása terén. Az országra szabott ajánlások között a tavalyinál több foglalkoztatási jellegű kezdeményezés szerepel − jelentette be Andor László, a foglalkoztatásért és szociális kérdésekért felelős biztos. A bizottság szerint a munkanélküliségre külön figyelmet kell fordítani, Andor kiemelte a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását, a nők nagyobb arányú foglalkoztatását, az élethosszig tartó tanulás támogatását, a nyugdíjkorhatár kitolását és egyúttal az idősebb korosztály munkavállalásának ösztönzését. Fontosnak tartják, hogy a tagállamokban enyhítsék a munkát sújtó adóterheket és az adóztatásnál a munkát terhelő adók helyett inkább többek közt a környezetvédelmi adókat részesítsék előnyben. Algirdas Semeta adóügyi biztos is a munkát terhelő adók mérséklését és az adóztatásnál más területek (környezetvédelem, ingatlan) felé történő eltolódást, illetve adóalapok szélesítését szorgalmazta.
A bizottság ezúttal 12 tagállam (köztük Magyarország) esetében a makrogazdasági instabilitási eljárás (Macroeconomic Imbalance Procedure) keretében értékelte azt is, hogy fennáll-e a makrogazdasági egyensúlyhiány veszélye. Az újonnan létrehozott, úgynevezett egyensúly-kockázati riasztási mechanizmusban (Alert Mechanism Report) előre meghatározott mutatók alapján Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia gazdaságát vizsgálták. Az elemzés megerősítette az instabilitás tényét, amelyet korrigálni kell és kiemelt figyelemmel követni a folyamatokat. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az egyensúlytalanság helyreállítása folyamatban van, ami tükröződik a fizetési mérleghiányok és fajlagos bérköltségek csökkentésében, a kiigazításokban, a hitelezések szigorításában, illetve a lakásárak korrekciójában. Néhány esetben azonban nem világos, hogy a kiigazítások hol tartanak, mennyire bizonyulnak tartósnak, illetve az, hogy a kiigazítás üteme megfelelő-e − véli a bizottság.
Olli Rehn pénzügyi biztos kiemelte Spanyolországot és Ciprust, amelyek a bizottság szerint különösen súlyos egyensúlyproblémákkal néznek szembe. Az államháztartási hiánynál az uniós végrehajtó testület három országot emelt ki. Németországnál és Bulgáriánál javasolta a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését, miután a hiány tartósan a küszöb alatt tartható.
A pénzpiacok által leginkább kipécézett és így az euróövezet szempontjából is a legnagyobb kockázattal fenyegető Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében az EB méltatta ugyan az eddig elért eredményeket, ám további erőfeszítésekre ösztönözte őket. Görögországnak további külső pénzügyi támogatásra lehet szüksége, ezért Athént a korábban kilátásba helyezett reformok végrehajtására, valamint a takarékossági és konszolidációs program végrehajtására ösztönzi. A bizottság szerint ugyanis ezen múlhat az ország középtávú gazdasági teljesítménye, hiszen idén már így is 4,7 százalékos gazdasági visszaesés várható. Ettől függ az átfogó nemzetközi pénzügyi támogatás folytatása is. Spanyolországnál a bizottság egy évvel hosszabbítaná a háromszázalékos áht-hiány elérésére megszabott határidőt, így Madridnak csak 2014-re kellene azt teljesítenie. Rehn szerint a halasztás csak akkor lehetséges, ha a spanyol kormányzat olyan programot készít a következő két évre, amely garantálja a kiadási szigort. Olaszországnál a bizottság elsősorban az adóelkerülés elleni fellépés szigorítását és a feketemunka visszaszorítását szorgalmazza.
A többi EU-tagállam közül a külső pénzügyi támogatásban részesített Írország és Portugália esetében ugyancsak a reform- és konszolidációs programok végigvitelét sürgeti Brüsszel. Rehn Párizst arra szólította fel, hogy tegyen kiigazító lépéseket a hiánycélok elérésének garantálására, amit a biztos teljes mértékben \"kivitelezhetőnek\" nevezett. Hollandia jövő évi költségvetési célkitűzéseit az EB optimistának minősíti, és úgy véli, hogy a szeptemberre kitűzött előrehozott választások kockázatot jelentenek a tervek teljesülésére, Belgiumnál pedig további intézkedéseket vár el a deficit tartására.
| Ország | Az egyensúlytalanság értékelése | Intézkedések szükségesek-e |
| Belgium | van, de nem túlzott | igen |
| Bulgária | van, de nem túlzott | igen |
| Dánia | van, de nem túlzott | igen |
| Spanyolország | nagyon súlyos, de nem túlzott | igen, azonnal |
| Franciaország | súlyos, de nem túlzott | igen |
| Olaszország | súlyos, de nem túlzott | igen |
| Ciprus | nagyon súlyos, de nem túlzott | igen, azonnal |
| Magyarország | súlyos, de nem túlzott | igen |
| Szlovénia | súlyos, de nem túlzott | igen |
| Finnország | van, de nem túlzott | igen |
| Svédország | van, de nem túlzott | igen |
| Egyesült Királyság | van, de nem túlzott | igen |
| Forrás: Európai Bizottság |
