A magyar építőipari piac több éve rendkívül forráshiányos, ami rányomja bélyegét a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre is − mondta lapunknak Tóth Gábor, a Magyar Technológiai Kft. (Matech) ügyvezető igazgatója. A főként nagyberuházásokban érdekelt, a KÉSZ-csoporton belül működő társaság tapasztalatai szerint a középületek, céges projektek közül a korábbi pályázati bázison indultak vannak jelenleg folyamatban, ezek közül néhány éppen a mostani időszakban ér a kivitelezési fázisba. A fenntarthatósági kérdések leginkább a külföldi beruházók projektjeinél kerülnek előtérbe, e kérdéskörre pedig a kivitelezők már a pályázati időszakban készülhetnek, többek között az üzemeltetési szokások felmérésével − az elbíráláskor ugyanis komoly súllyal esik latba az üzemeltetési igények optimális kihasználása. Az amerikai, skandináv vagy egyéb nyugat-európai cégek elvárásaikat saját − anyacégük − kulturális hagyományaiból merítik, hiszen azok a magyarországi többszörösét használják fel megújuló energiából. A Matech látókörében jelenleg három-négy ilyen projekt van − tette hozzá Tóth.
Magyarországon a geotermiában láthatók úttörő kezdeményezések, a napenergia szempontjából azonban gyakorlatilag a nulláról indul az ország. Utóbbi azonban azt is jelenti a cégvezető szerint, hogy a terület − még nyitott piacként − kiemelkedő lehetőségeket rejthet, akár a napkollektorok, akár a napelemek szempontjából. A nemrégiben lezárult, közel hárommilliárd forintos kerettel meghirdetett napkollektoros pályázatok iránti érdeklődés is jelezte, a piacon − jelen esetben a magánfelhasználók körében − van igény e megoldásokra. Tóth szerint a legnagyobb energiamegtakarítást éppen a lakossági oldalon lehet elérni, pályázati források nélkül azonban meglehetősen csekély a megrendelői igény az ilyen megoldások iránt.
A piaci trendek összességében azonban pozitív irányba mutatnak, Tóth úgy látja, az építőipar általános zsugorodási tendenciái felértékelik a kreatív mérnöki tudást, ebben a helyzetben ugyanis a fejlesztők a beruházási érték optimális kihasználására törekednek, ami a hosszú távú fenntarthatósággal áll kapcsolatban. Mindehhez szükség van arra is, hogy a szaktudás Magyarországon is megkapja a Nyugaton jellemző elismertséget, megbecsülést, e nélkül ugyanis folytatódni fog a kiemelkedő tudású szakemberek elvándorlása. Összességében a magyar építőipari kultúrának olyan szintre kell eljutnia, hogy megfelelő hangsúlyt − és időt − kapjon a rendszerek úgynevezett értékelemző tervezése, ami még a konkrét tervezési folyamatok előtt zajlik, a hosszú távú, teljes életciklusra értelmezett fenntarthatóság, optimális üzemeltetés érdekében. A trend kibontakozásának természetesen alapfeltétele, hogy a hazai piac alapproblémái − a körbetartozások, a cégek ellehetetlenülése, illetve az általános makrogazdasági környezetből adódó negatív hatások − enyhüljenek. A változások ugyanakkor visszafordíthatatlannak látszanak, ez a koncepció öt éven belül meghatározó lehet a magyarországi építőiparban is. A folyamatokkal felértékelődik a "valós" szakértelem, a mérnöki munka értéke − fogalmazott a cégvezető.
A zöld energiát felhasználó rendszerek átlagos megtérülési ideje tíz év feletti, a fotovoltaikus technológiáknál a húsz évet is elérheti − a versenyképességhez ezért jelenleg támogatási források bevonására is szükség van. Magyarország számára is rendelkezésre állnak bizonyos források ezek dotálására, egyelőre azonban a pályázati rendszerek kialakítása van folyamatban, az optimális forráselosztás várhatóan jó hatással lesz a teljes iparágra is. Tóth szerint a zöld energiával szemben bizonyos esetekben versenyelőnyt jelenthetnek a hagyományos rendszeroptimalizációk, amely − sokszor egyszerű és kisebb ráfordítást igénylő − megoldások egyes épületeknél arányaiban nagyobb megtakarítást tesznek lehetővé.
