Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Várhatóan az utolsó hetekben lesz roham az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásakor is, május 18-ig ugyanis csak mintegy háromezer vállalkozás tett eleget a bevallási kötelezettségének − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára. A tavaly elfogadott törvény szerint ugyanis az ágazat arányosabb teherviselése érdekében élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallására − és néhány kivétellel − fizetésére kötelezett valamennyi, élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző és a hatóság szolgáltatásait, garanciáit igénybe vevő személy és vállalkozás.
A bevallást május 31-ig kell benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz. Ezt a hatóság honlapján közzétett kitöltési útmutató segítségével elektronikusan, ügyfélkapus azonosítást követően kell teljesíteni. Az adatbázis egyéb közhiteles nyilvántartásokkal is össze van kötve, így MVH-azonosító nélkül, csak a természetes adatokkal is azonosítható a bevallást teljesítő. Az érintettek önállóan vagy meghatalmazott segítségével adhatják be a bevallást, utóbbi esetben pedig csak a kinyomtatott és hitelesített meghatalmazást kell eljuttatni a hatósághoz. A Nébih külön ügyfélszolgálattal segíti a folyamatot: eddig 1300 e-mail, 30 levél és napi 150-200 telefonhívás érkezett a bevallással kapcsolatban.
A bevallás kapcsán létrejön egy, az élelmiszerlánc-felügyelet munkáját jelentősen megkönnyítő adatbázis, amelyben valamennyi legálisan működő élelmiszer-vállalkozás szerepel − eddig ugyanis a hatóságnak sok pluszmunkát adó kiskereskedelemről nem volt ilyen kimutatása. Az egyéb, közhiteles adatbázisokkal való összevethetőség folytán az adatbázis hozzájárulhat a lánckereskedelem, a jelentősebb áfacsalások, az átcímkézési esetek, valamint a rossz minőségű élelmiszerekkel kereskedők kiszűréséhez, de javíthatja a másodlagos élelmiszer-ellenőrzések hatékonyságát is − mondta Bognár Lajos. Szavai szerint ezzel teljessé válik az élelmiszerek \"termőföldtől az asztalig\" tartó nyomon követési rendszere, ezen túlmenően pedig tervezhetővé válik a hatóság költségvetése.
Átalakul a hatósági díjszabás
Korábban főleg az igazgatási szolgáltatási díjbevételek adtak nagyobb mozgásteret a hatósági munkához a költségvetés működési támogatása mellett, ezek azonban egyes ágazatokat túlzottan is terheltek, míg más, jelentős költséggel járó vizsgálatokat generáló ágazatok szinte nem is járultak hozzá a hatósági munkához. Ráadásul a szolgáltatási díjak erős szezonális jelleggel érkeztek be. A felügyeleti díj bevezetésével párhuzamosan azonban már készülnek az igazgatási szolgáltatási díjak rendszerét átalakító rendeletek. A tárca elképzelései szerint több díjat is összevonnának vagy mérsékelnék az összegét − ezek közé tartozik majd a húsvizsgálati, illetve az állatszállítással kapcsolatos díj is −, így az egyes ágazatokban csökken a díjterhelés.
A tárca becslése szerint nagyjából 30-40 ezer érintett vállalkozás lehet, a 2011-es árbevétel után fizetendő felügyeleti díjbevétel pedig elérheti a hatmilliárd forintot. Ebből időarányosan hárommilliárd forint folyhat be az idén az első, június végén esedékes díjfizetési körben − mondta Bognár Lajos. A szabályozás szerint ugyanis a hatóság felügyelete alá tartozó tevékenységekből befolyt árbevétel egy ezrelékét kitevő felügyeleti díj első részletét június, míg a másodikat a következő év januárja végéig kell megfizetni. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege, de csak annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.
Könnyítések és kivételek
Egyedül az évi 8 millió forintnál kisebb bevételt elérő őstermelők mentesülnek a bevallási és díjfizetési kötelezettség alól. Ugyanakkor a mikrovállalkozások számára is tartalmaz könnyítéseket a jogszabály. Ha nyilatkoznak arról, hogy élelmiszert csak végső fogyasztó számára értékesítő vállalkozásról van szó, akkor, bár a bevallást minden esetben el kell készíteniük és be kell nyújtaniuk, választhatják az egyszerűsített bevallást és a százalékos díj helyetti évi 20 ezer forintos átalánydíjat. A kisvállalkozások szintén választhatják a tételes elszámolás helyett az egyszerűsített bevallást, esetükben a felügyeleti díj éves összege 700 ezer forint. További könnyítés, hogy az ezer forintot el nem érő díjtétel esetén nem kell azt megfizetniük az érintetteknek.
A bevallást elmulasztók az árbevétellel arányos mulasztási bírságra számíthatnak, a késedelemért pedig késedelmi pótlékot róhat ki a hatóság, melynek legmagasabb összege félmilliárd forint. Ugyan a hatóság már a felügyeleti díjat bevezető törvény tavalyi elfogadása óta rendszeresen tájékoztatja az érintett vállalkozásokat − például az ellenőrzések során kiosztott tájékoztatókkal −, várhatóan így is lesznek vállalkozások, amelyek nem értesültek még a díjfizetési kötelezettségükről. Tipikusan ezek közé tartoznak a kisvállalkozások által működtetett kisebb élelmiszerüzletek, vendéglátó-ipari egységek, közétkeztető cégek. Mivel ez a bevezetés éve, ezért előreláthatólag a hatóság is igyekszik rugalmasan kezelni a bevallási időszak kihívásait − tette hozzá Bognár Lajos.
Javul a hatósági munka színvonala
A befolyó díjbevétel tíz százalékát csak fejlesztésekre fordíthatja a Nébih. Elsősorban az élelmiszer-vizsgálathoz szükséges műszerparkot fejlesztené az élelmiszerlánc-felügyelet, ezen belül is a műszercentrumok kialakítását preferálva. Inkább utazzon többet egy minta, de jobb felszereltségű laborban vizsgáljuk meg − hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ez persze a hatósági állatorvosok, egyéb szakemberek napi munkáját is átalakítja majd a megváltozó mintavételi, tárolási és szállítási eljárások miatt. Ugyancsak a rövid távú fejlesztések közé sorolta a helyettes államtitkár az élelmiszer-felügyeleti adatbázis működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztéseket. Ezen túlmenően pedig a legszükségesebb műszercserékre, beszerzésekre, szervezeten belüli és nemzetközi auditokra, akkreditációkra fordítják majd a fejlesztésre elkülönített keretet. A fennmaradó összeg 40 százaléka marad a Nébih bevétele, 60 százaléka pedig a megyei kormányhivatalok szakigazgatósági szerveihez kerül.
| élelmiszer-termelési, tenyésztési vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása; |
| élelmiszer- vagy takarmánytermelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása; |
| élelmiszer-előállítás vagy -forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést; |
| takarmány-előállítás vagy -forgalmazás; |
| állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása; |
| növényvédő szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása; |
| állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala; |
| élőállat-szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése; |
| szaporítóanyag előállítása vagy tárolása; |
| növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése; |
| állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása. |
