Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még nem készítettünk számításokat, hogy mekkora többletköltséget okozhat a vállalkozásoknak a tranzakciós illeték − közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A kormányzattal zajlanak egyeztetések, a vállalkozások közti kötelező utalási korlát például a kamara javaslata alapján lett végül ötmillió forintnál meghúzva − tette hozzá −, eredetileg egymillió forintnál húzta volna meg a cégek közti készpénzforgalom felső határát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Egyáltalán nem számoltunk, mivel szerintünk kiszámíthatatlan és megbecsülhetetlen az adó alapja − mondta ugyanerről Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Az agrárvállalkozások egyelőre a már bevezetett új terhek hatásait próbálják felmérni: a hónap végéig kell például bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amelynek első részletét június végéig be is kell fizetni. A katasztrófavédelmi hozzájárulás időarányos összegét szintén a nyáron kell átutalni, júliustól érezhetik a cégek a mezőgazdasági fordított áfa likviditásszűkítő hatását, augusztustól pedig már őket is terheli a telefonadó.
Eddig még nem számszerűsítettük, miként befolyásolja tagjaink, illetve a cégcsoport tevékenységét a tranzakciós illeték, de már zajlik az elemzése − mondta lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke. Az biztos, hogy a teljes mértékben banki számlaforgalom mellett működő Coop-csoport számára akár a cégcsoportot terhelő kereskedelmi különadónál is súlyosabb terhet jelent majd a minden banki tranzakcióra kivetett egyezrelékes illeték. A 2011-es, a nagykereskedelmi tevékenység forgalma nélkül számított éves árbevételük 510 milliárd forint volt. A boltok a nap végén elutalják a bevételeket, de bankszámlán keresztül rendezik a beszerzések ellenértékét, a fizetéseket, az adózást, illetve az egyéb, működéshez szükséges szolgáltatások kifizetését is. Az éves árbevételnek megfelelő összeg legkevesebb három alkalommal keresztülfut a bankrendszeren − világította meg a helyzetet az elnök. Szerinte az új teher az egész rendszer hatékonyságán is érződik majd, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tranzakciós illetéket esetenként már az áfával növelt összegre kell megállapítani.
A legtöbb láncon kívüli kiskereskedőt, mikrovállalkozást sem zavarja majd túlzottan az ötmillió forintos korlát az elnök szerint: e boltok teljes árukészlete általában alatta van e korlátnak, és azt sem egyszerre töltik fel, a tulajdonosok legtöbbször pár százezer forintos tételekben vásárolnak. Az ötmillió forintnál nagyobb értékben vásárló kereskedők pedig többnyire valóban átutalással fizetnek. Mindazonáltal a kormány bevételmaximáló szándéka azzal a pozitív hozadékkal is járhat, hogy a kisebbeknél is a banki átutalások felé tereli a pénzforgalmat. Ehhez szükség lesz a feltűnően kevés számláról bejelentést tevő vállalkozások szigorúbb ellenőrzésére is jövőre, amikor hatályba lép a számlákról szóló NAV-jelentést elrendelő jogszabály. Egyelőre nem volt egyeztetés a tranzakciós illetékről a versenyszféra és az állam állandó konzultációs fórumán (bár a profiljába nagyon is beleillene) − mondta Zs. Szőke Zoltán −, de hamarosan kezdeményezni fogják.
