Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még mindig nem készült el a tavaly megszavazott új munkatörvénykönyv (Mt.) hatályba léptetéséről szóló törvény, noha az eredeti tervek szerint az július elsején lépne hatályba. Az eredeti jogszabály ezt külön törvényben rendezné, ahogyan a hatálybalépés kapcsán felmerülő átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket is. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január vége óta készül a vonatkozó jogszabály megalkotására, több egyeztetés is volt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságában, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pedig a múlt héten arról tájékoztatta az MTI-t, hogy tudomása szerint még azon a héten be is terjesztik a hatályba léptetésről szóló jogszabályt − erre azonban még nem került sor.
Egyelőre meglehetősen keveset lehet tudni a jogszabálytervezet tartalmáról, sőt arról is, hogy mikorra tervezi a parlamenti tárgyalást a kormány, miközben az idő egyre inkább szorítja. Legkésőbb május végén el kellene ugyanis fogadni ahhoz, hogy az esetleges változásokra fel tudjon készülni a munkaerőpiac az új munkajogi kódex hatálybalépéséig. Holnap mindenesetre a VKF monitoring bizottsága újabb ülésen tárgyal az érintett három-három munkaadói érdekképviselet és szakszervezet, illetve a kormány a még szükségesnek tartott módosításokról. Maga a hatályba léptetésről szóló jogszabály egyébként első körben több mint 40 törvényt módosítana az új Mt. előírásaival való összhang megteremtése végett − többek között a foglalkoztatási törvényt, illetve a munkaügyi ellenőrzésekről szólót −, de ezen túlmenően számos, az Mt.-re hivatkozó, ahhoz kapcsolódó jogszabályt kell még átírni. Ez a kormányzat e téren tanúsított jogalkotási sebességét tekintve még számos problémát okozhat, ha az új Mt. hatálybalépése utánra csúszik.
A hatályba léptetésről rendelkező jogszabály túlnyomórészt technikai módosításokat tartalmaz, de vannak érdemi átmeneti rendelkezések is − mondta a Napi Gazdaságnak Zs. Szőke Zoltán, a ÁFÉOSZ-Coop Szövetség elnöke. Ezek közé tartozik például az, amely szerint a szabadságok számával, kiadásával kapcsolatos rendelkezéseket csak januártól, a következő teljes évre vonatkozóan kellene alkalmazni. A legfontosabb módosítási igény a munkaadói oldalon a vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban merült fel: szeretnénk elérni, hogy az ehhez szükséges heti nyitva tartási idő korlátját 80-ról 60 órára mérsékelje a kormány − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Az NGM számításai szerint ehhez már a 70 órányi nyitva tartás is elég lenne − tette hozzá Zs. Szőke Zoltán. Ez a kérés azonban már magát az elfogadott új Mt.-t módosítaná.
A szakszervezetek egyéb kérdésekben is módosítanák az új Mt.-t, a VKF három tagja − a Liga, a Munkástanácsok és az MSZOSZ − már eljuttatta a törvénnyel kapcsolatos javaslatcsomagját az NGM-be. Palkovics Imre bízik benne, hogy a kormány teljesíti majd azt az ígéretét, hogy ha alaposan megindokolják, akkor érdemi pontokon is lehet módosítani az Mt.-t. Szerinte fontos lenne például, hogy az Mt. egységes eljárásrendet tartalmazzon a munkavállalói kötelezettségszegés vagy egyéb jogsértés esetén a munkáltató által megállapítható hátrányos jogkövetkezményt okozó intézkedésekkel kapcsolatban, mivel így munkaadónként alakulhat nemcsak a szankciók nagysága, hanem azok okai, alkalmazásának szabályai is változhatnak. Ezt a kezdeményezésüket eddig a munkáltatók nem támogatták − mondta Palkovics −, a kormány képviselői szerint pedig politikai döntést igényel. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy kollektív szerződés hiányában az üzemi megállapodásban ne lehessen az Mt. szabályaitól a munkavállalók számára hátrányos irányban eltérni − tette hozzá a szakszervezeti vezető. A munkavállalói javaslatok között szerepel az is, hogy a többségi köztulajdonban lévő vállalkozásoknál, szolgáltatóknál a kollektív szerződés megkötésekor tegyék lehetővé az ágazati szakszervezetek számára az Mt.-től való pozitív eltérést.
