Válságrostára került a magyar gazdasági elit

A válság negyedik éve alaposan megrostálta a magyar nagytőkés elitet. Bár az ötmilliárd forintos alsó határ nem változott, mégis épp egy tucat új szereplő kapott helyett az idei A 100 Leggazdagabb kiadványban. Az első kiadás óta eltelt évtized bebizonyította, hogy a Napi Gazdaság kiadásában megjelenő éves összesítés legfőbb alapelvei − magyar állampolgárság, tiszta eredetű vagyon és transzparens működés − kiállták az idő próbáját. A hazai nagyvállalkozók éves ranglistáját idén is Csányi Sándor vezeti 135 milliárdos vagyonával, őt Várszegi Gábor követi 125 milliárddal, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Bige László került 110 milliárd forinttal. A mindeddig dobogós Demján Sándor ezúttal 105 milliárddal a negyedik lett − az abszolút rekord azonban még mindig az övé a 2008-ban elért 300 milliárd forinttal.

Válság ide vagy oda, a száz leggazdagabb magyar összvagyona összesen 108 milliárd forinttal gyarapodott egy év alatt, ennek megfelelően az átlag is több mint egymilliárddal, 22,2 milliárdra emelkedett. A növekedés főleg a változóban levő élboly szereplőinek köszönhető: az átrendeződést mutatja, hogy az ötödik és hatodik helyen az új generáció tagjait találjuk, az informatikai iparban is tevékenykedő Docler Holdingot vezető Gattyán Györgyöt és az ugyancsak az információs technológia területén működő LogMeint sikerre vivő Anka Mártont. Utóbbiak vagyona, szemben a listán szereplők jelentős részével, nagyot nőtt az elmúlt évben − Gattyáné például megháromszorozódott! −, ami jórészt annak köszönhető, hogy mindketten az informatikai világpiacon tudtak erősíteni. Megfigyelhető az agrárium felértékelődése is - egyik haszonélvetője Bige László, akinek műtrágyagyárai csúcsra járnak, kis túlzással nem tudnak annyi terméket előállítani, amennyit ne szívna fel az európai mezőgazdaság. De hasonlóan jó példa a lista első negyedéből a jászberényi Szatmári Zoltán, akit korábban épületgépészeti szerelvényeket árusító áruházláncáról ismertünk, most viszont már az ország malomipari kapacitásának hatoda felett rendelkezik. Az új szereplők között találni a gépjárműalkatrész-kereskedelem két vezető cégének tulajdonosait: a Bárdi testvéreket és az Unix céget ellenőrző Zombori Antalt is. A nyertesek mellett a vesztesek helyzetének értékelése is sok tanulsággal szolgál. A korábban biztos befektetésnek számító ingatlanfejlesztés és építőipar most komoly veszteségforrás, de rossz idők járnak a kereskedőkre és persze a plázaüzemeltetőkre, illetve -tulajdonosokra is.

A jövő esélyeit latolgatva biztosnak látszik, hogy a külpiacra termelők helyzete idén is erősödik. Bevételeik és profitjuk gyarapodásában nem csupán a gyenge forint, de a külhoni vásárlóerő növekedése is szerepet játszik majd − ez utóbbira idehaza még éveket kell várniuk a gazdagoknak is.